Németh Péter (szerk.): Nyíregyházi szlovák ("tirpák") nyelvjárási és néprajzi emlékek IV. (Jósa András Múzeum Kiadványai 27. Nyíregyháza, 1988)
Németh Zoltán: A „tirpák” szó etimológiája
sonló analógiával nem találkozunk a többi,szlovákok által betelepült országrészen /Békésben,a Bácskában,a Vajdaságban vagy Pest környékén/. M árkus Mi hály a jelenlegi helyzetre úgy fogalmaz,hogy a tirpák megnevezés minden nyíregyházi lakosra vonatkozik - főleg pedig a város szülötteire - tekintet nélkül arra,hogy szlovák vagy magyar származású-e /"V súčasnosti prijíma oznaïenie tirpák každý obyvateľ Nyiregyhážy- a najmä nyíregyházak!. rodáci, ktori sa narodoli priamo y meste- - bez ohľadu na to, či sú slovenského a ci maďarského povedú"/. A ^ A tirpák nép-névvel Márkus Mihály más munkáiban is foglalkozik. Itt csupán egy ismert kiadványt említünk meg, mégpedig az En szőke városom című írást Nyíregyházáról, '° amelyben A tirpák népnév eredete címmel - többek között - azt írj& a szerző, hogy a népnév inkább a gúnyos értelmű használathoz áll közelebb,mint a Simkó Gyula által erőltetett "tűrő, szenvedő" magyarázatához. A magyarországi "tót" nyelvjárásokban több helyen élt a szó, mivel itt az emberek furcsán,tört vagy kevert nyelven beszéltek szlovákul /pl. a Pest megyei Domcny faluban az össze-vissza beszélő a "trpák", aki "Do sveta trepe" = a világba beszél/ - írja Márkus Mihály.Itt fejti ki aztán a szerző az előbb már érintett gondolatát, hogy a t r pák/tirpák "gúnyszó csak Nyíregyházán lett nép• névvé,másutt megmaradt közönséges gúnyszónak." Kialakulásában az újratelepülés története és sz itteni társadalomrajzi tényezők játszottak szerepet. A tirpák etnikai csoporttal összefüggés sen f entehr már említett három kritériumon kívül Márkus Mihály " még négyet sorol föl a jelzett Slovenský národopls-beli dolgozatéban. Mégpedig sorrendben így:
