Németh Péter (szerk.): Nyíregyházi szlovák ("tirpák") nyelvjárási és néprajzi emlékek IV. (Jósa András Múzeum Kiadványai 27. Nyíregyháza, 1988)

Németh Zoltán: A „tirpák” szó etimológiája

jól magyárul,törve beszéli a nyelvet.Nem veszik észre, hogy a t r p á k gúnynév elsősorban a származáskülönbségre mutat rá. A szomszédos magyarság nem ismerve a gúnyszó tartalmi mivoltát, átveszi a gúnynevet. Természetesen a használatkor nem tesz különbséget"felvidéki és békésnegyei származású tót között, minden nyíregyházi származású tót embert tirpák -nak nevez. A felvidéki származásra mutató t r p á k gúnyszó tehát a szomszédos magyarság közreműködésével tirpák alakúvá vált és ebben az alakban átvonódott az öszszes nyíregyháti tótszármazésú telepesre és utódaira. A gúny3zóból előbb gúnynév,maid pedig közönséges 16 népnév keletkezett. Ez az utóbbi âlakulésmozzanat azonban már a magyarság közreműködésével ment végbe. Szek szerint tehát "békési tirpákok" sohasem léteztek, legföljebb "békési tótok". A "Nyíregyházi Élet" 1972. januári, első számában mégis ez olvasható: "S ha már a gróf nem szerepelhet /ti. az utcanév adásban, N.2,/ugyan miért hallgatunk a szegény csizmadia Petrikovics Jánosról, aki megszállotként szervezte meg a békési "tirpá17 kok" Nyíregyházára költözését?" Ahhoz,hogy a szó elterjedt fogalommá váljék, egy emberöltőnek is el kellett telnie. Ez az oka,hogy a tirpák első írásos, irodalmi előfordulásét az 1753-as évet, a betelepülés első évét követően 83 esztendővel későbbre, 1863-ra teszik: "IIjen neve a' Tóthnak 3zoták Te18 rebes körűi Zemplénbenn." A szónak nem kizárólagosan Nyíregyházán való elterjedtsége, illetve az itteni telepesek "túrő-8zenvedő" mivoltának kétségbe vonása azzal is bizonyítható, hogy az északkeleti országrészeken előfor dúló Tirpák családnév elég gyakori.