Németh Péter (szerk.): A Dél- Nyírség és a Hortobágy-melléke parasztjainak vallomása 1772-ből. (Jósa András Múzeum Kiadványai 26. Nyíregyháza,1988)

BEVEZETÉS

összhangban ran. Árutermelésről - bár a kereskedelem nem idegen e térség lakoltál - nem beszélhetünk. Kiveszik azonban a részüket a regionális termékcseréből. A Hegyalja, Bereg, Ung megye lakospéga e térségben vásárolja m«g az általuk meg nem termelhető élel^ra jelentős részét, A debreceni vásárokon pedig az állatok értékesíthetők haszonnal. Dívik még a háziipar is, és a természet gyűjtögetéssel, halászattal valé élése. Régiónként különböző jellegzetességek figyelhetők meg. Különösen élesre rajzolódik a kontúr a Rétköz, a Nyírség, a Taktaköz és a szabolcsi Mezőség, a Hortobágy-melléke lakói között. Kibányáezhatetlan kincsesbánya külön-külön minden Investigstio, együtt pedig egy rég letűnt világ más formában eehol fel nem található dokumentumai, összehasonlításra,, eleniEéer* adnak alkalmat, és helytörténészek, néprajzosok aligha mellőzhetik tartalmukat. A honismeret, a helytörténeti munka segítésének és ösztönzésének a szándéka vezetett, araikor sorra ssedtem ezeket a paraszti vallomásokat. Tanulmányozásuk ecrán meggyőződtem róla, hogy határkövet jelentenek egy régi, esúladtízó, ée egy születő új társadalmi, történelmi jelenség között. Tanulmányozásuk ezért is fontos. Remélem néprajzosok, honismerettel foglalkozók, helytörténészek és a községük múltja iránt érdeklődők egyformán hasznát látják majd. lüelctt sorra venném e Dél-Hyíreég és a Hortobágy-melléke úrbéree lakosainak 1772-ea rallcaásait, szólnom kell a