Nagy Ferenc: Ibrány. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 25. Nyíregyháza, 1987)

Tanya neve 1910 1920 1930 1949 1960 1970 Szálkatelep 53 Oncsatelep 149 121 Egyéb kült. 142 137 42 19 605 Összesen 1703 1512 1487 1271 997 1427 Kült. népesség ,%-os aránya 36,5 31,3 24,6 17,7 13,8 20,2 Az 1970-es népszámláláskor a község hosszútávú rendezési tervére hivatkozva külterületi lakosként írták össze azokat is, akik sohasem számítottak annak, de a rendezési terveken erőszakosan meghúzott határvonalon túl éltek. A településszerkezet, településkép kialakulásához jelentősen hozzájárult a század elején épült kisvasút és kövesút nyomvonala is. Ezekre merőlegesen új utcák nyíltak (több közülük zsákutca) és olyan területek is beépítésre kerültek, amelyek mélyfekvésű, belvizes részek, és csapadékos időben sok gondot okoznak ma is. Ezek a legújabbkori változások a település jellegén, belső szerkezeti elrendeződésén csak keveset változtattak. A nagyközség ma is „U" alakú láncolatban települt, halmazos szerkezetű, egybeltelkes. 2. A helynevek vizsgálata A kutatók kimondhatatlan szerencséje, hogy egy-egy település ősi helyneveit megőrizték a régi okiratok és térképek. Hiszen a gyarló emlékezet csak ideig-óráig képes követni, számontartani azokat a változásokat, amelyek a mögöttük lévő két évszázadban a környezetet érték. A rétközi községek helynevei ellen az első „támadás" az árvízmentesítés ideje volt. A környezet megváltozásával sok ősi helynév értelmét, jelentőségét veszítette, és lassan a feledés homályába merült. Fennmaradtak viszont olyan helynevek is, amelyek az ősi állapotokra, erdőkre, tavakra, lápokra utalnak, noha ezek már régen eltűntek. A második „támadás" a helynevek ellen a nagyüzemi, szövetkezeti gazdálkodás bevezetése volt. Ez már alaposabb pusztítást végzett. Az egykori dűlők, határrészek, mint valami falanszterben, számokat kaptak - l-es, 2-es, 3-as... 5-ös, 6-os tábla, és még az őslakos sem 52