Nagy Ferenc: Ibrány. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 25. Nyíregyháza, 1987)

Az egykor parányi telkek a lecsapolás után hosszú szalagtelkekké változtak, és az addig jórészt szabálytalan fekvésű lakóházakat is a soros építkezés kezdte felváltani. Új településrészek születtek, amelyek többségükben szervesen illeszkednek az ősi maghoz. Ilyenek: Kóji, Zovány, Zsána, Gánácska, Szőlőhomok, Templomszeg, Sára. A nagy határú településhez a századfordulóig csupán két tanya tartozott. A községtől ÉK-re fekvő, az élő Tiszához közel eső Jalapár és a községtől DNy-ra fekvő Bodzás tanya. A XX. század első felében alakult ki a többi, főleg uradalmi tanya. A népesség döntő többsége mindig is a belterületen lakott, de az 1930-as évekig jelentős számú volt a külterületi népesség is. Az alábbi táblázatból kitűnik, hogy az 1910-es években volt a legmagasabb a külterületen élő lakosok száma, majd 1960-ig fokozatosan csökken. 1960-tól 1970-ig átmenetileg nő, de ez a növekedés már annak köszönhető, hogy a nagyobb tanyák - Nagyerdő, Nagytanya, Csúr - villanyt, úthálózatot, kulturális és egészségügyi ellátást kapnak. Szerves tartozékává, részévé válnak a községnek, megszűnik tanyai jellegük. Az 1980-as népszámláláskor már nem külterületnek számítanak. A többi tanya az 1980-as évek elejére elsorvad, lakói belső területre költöznek. Ma már 100 alatt van a külterületen élő népesség száma. A külterületi népesség változásai

104 Tanya neve 1910 1920 1930 1949 1960 1970 Bodzás Csúr Feketehalom Feketevár Gátőrház Hatvanor Jalapár Jásztelep Homokdűlő Nagyerdő Nagytanya 194 53 179 164 256 261 187 367 252 364 384 315 145 215 71 25 291 65 238 144 203 85 15 368 334 136 212 19 16 6 13 14 6 133 20 9 269 235 51