Nagy Ferenc: Ibrány. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 25. Nyíregyháza, 1987)

uralkodott. A Hűnek Emil által szerkesztett Magyar Városok Monográfiájában

95 Ibrányi Andrást, a Borovszky Samu által szerkesztett Magyarország vármegyéi és városai című monográfiában

96 Ibrányi Antalt, más források

97 Ibrányi Ferencet tartották Kárpáthy János eredetijének. A Nyírvidék 1923. március 13-i „A magyar nábob" unokája és a földbirtokreform (Százezer hold birtokosainak unokája földet kér) című cikkében helyreigazítja az egyik fővárosi lap tudósítását, amely a nábobot Ibrányi Miklóssal azonosította. A Nyírvidék cikkírója szerint Ibrányi János az, akiről az író Kárpáthy Jánost mintázta. A kótaji kastély felújításakor előkerült falfestmények és az újabban megismert források ma már egyértelművé teszik, hogy Ibrányi Ferenc volt az, aki Józsa Gyurival együtt mintául szolgálhatott az írónak Kárpáthy János alakjának megformálásához.

98 Érdemes tehát közelebbről is megismerkednünk a legendás „Ferkó"-val. A XVIII. század végén valószínűleg Ibrányban született. Születési évére pontosabb adatunk nincs, annyi bizonyos - ezt erősíti a családi hagyomány is -, hogy két leánytestvérénél (Mária és Borbála) jóval később született. Az első magyarországi népszámlálás az apa, Mihály halála után Ibrányra és Keresztútra (Kótaj) vonatkozóan Máriát említi birtokosként. Édesanyja Irinyi Julianna, akinek a nagyanyja Józsa Klára volt.

99 Ferenc és Józsa Gyuri tehát szegről-végről rokonok voltak. így nagyon is hihető az a máig élő szájhagyomány, mely szerint Józsa Gyuri gyakran járt a kótaji kastélyban, s ott Ibrányi Ferenccel együtt nagy mulatozásokat csaptak. A tivornyákon más országos hírű gavallérok is jelen voltak, és minden ilyen találkozás egy-egy emlékezetes tréfával végződött. Mint késői gyermeket, s mint egyetlen fiút, Ferencet elkényeztették. Nagybátyjának, Antalnak, nagynénjének, Teréznek (Keltz Károlyné) is a kedvence volt. Ők mindketten gyermektelenül haltak el.

100 Ferencre hatalmas örökség várt. Az apai örökség mellett a Keltz család birtokrésze, Antal vagyona, valamint a Vay családtól kapott birtok is az övé lett. A róla készült festmény

101 a családi hagyománnyal egyezően azt bizonyítja, hogy igen jóképű, jó megjelenésű ifjú volt. A tízezer holdasok szokásos életét élte. Költekező életmódjával, hódításaival, sajátos tréfáival hamar országos hírnévre tett szert. A „Kert" című folyóirat 1896-os száma

102 beszámol egy főúri 44