Nagy Ferenc: Ibrány. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 25. Nyíregyháza, 1987)

len -, vagy már nős emberként szentelték fel, esetleg a papi hivatást abbahagyva házasodott meg - nem tudjuk. Tény az, hogy fia, Gáspár, a szatmári vagy kántorjánosi ág első tagja törvényesen elismert utód. György testvére István is a papi hivatást választotta, 1507-ben esztergomi kanonok volt. Mint pap a különböző „vízibetegségek" gyógyításában szerzett országos hírnevet. Tapasztalatait, tanácsait könyvben foglalta össze. Ez a kézzel írott könyv egy 1929-es budapesti kiállításon még szerepelt, ma nem tudjuk, hogy létezik-e valahol.

76 A család két ága egy ideig egyenrangú félként ismerte el egymást. Később fokozatosan az ibrányi ág kezdte magát ősinek, eredetinek tekinteni és a kántorjánosi ágat afféle szegény, törvénytelen rokonként kezelte. Hogy mindennek milyen alapja volt, nem tudjuk, az viszont tény, hogy a XVIII. századi nemesi igazolásoknál a kántorjánosi Ibrányiakat nem igazolták. A Vay családhoz fűződő rokoni kapcsolat révén az Ibrányiak pallosjogot nyernek. Zsigmond király ugyanis 1418-ban Vay Ábrahámnak minden rokonára és ivadékára kiterjedő személyes hatalmat, vagyis pallosjogot adott. Mivel Vay Ábrahámnak Ibrányi Margit férje, Vay István az unokatestvére volt, az adományozott jog így Istvánra, illetve utódaira is vonatkozott.

77 A család felemelkedése szempontjából mégis a XVI. és a XVII. század a döntő fontosságú. Ekkorra már Szabolcson kívül Szatmárban, Biharban, Ungban és Ugocsában is vannak birtokaik. Tekintélyüket jelzi, hogy a család mindkét ága benősül a nagyhatalmú Rákóczi családba. Áz ibrányi ágból János Rákóczi Annát vette feleségül, fiuk, Ferenc viszi tovább a családfát napjainkig. A kántorjánosi ágból a XVII. század elején élt István Rákóczi Sárát vette feleségül. Ez az ág azonban kihalt és a család István testvérének, Péternek a gyermekeiben folytatódott. A szabolcsi ág megalapítójának tekintett Lászlónak a fiai, István és Miklós részt vettek a Szapolyai által tartott tokaji gyűlésen 1526ban. Istvánról tudjuk, hogy 1517-ben a Szatmár megyei Derzs, Hodász és Kántorjánosi falvakban részbirtoka volt.

78 Miklós maradékaiban folytatódott a család. Fiai közül Ferenc alországbíró, híres törvénytudó volt. Őt küldte Miksa császár Erdélybe a Báthori István és Békés Gáspár között támadt birtokper lefolytatására.

79 Másik fia, Bálint, 1570-ben Szabolcs vármegye alispánja volt, míg a harmadik fiú, János vezette oltár elé Rákóczi Annát, s utódaiban folytatta a 40