Nagy Ferenc: Ibrány. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 25. Nyíregyháza, 1987)

család szabolcsi ágát. Fia, Ferenc híres hajdúkapitány volt. 1604-ben Lippai Balázs, Dengelengi Mihály, Szénási Mátyás és Németi Balázs hajdúkapitá­nyokkal együtt csatlakozott Bocskai Istvánhoz. 80 Pár hónap múlva azonban meghal, 1605 januárjában már bizonyosan nem él. 81 A XVII. század első felének harci eseményeiben igen gyakori szereplő Ibrányi Mihály. Mivel ebben az időszakban mind a szabol­csi, mind pedig a szatmári ágban volt egy Mihály nevezetű, nehéz eldönteni, kiről is van szó. Feltevésünk szerint a Bocskai-párti Fe­rencnek a fia, tehát a szabolcsi ágból való. Ezt erősíti az a forrás is, mely a Rákóczi családhoz fűződő rokonságáról szól. Erre a későbbi­ekben még utalunk. Életét 1636-tól nyomon követhetjük. Ebben az évben küld a szul­tán I. Rákóczi György erdélyi fejedelem ellen sereget, mert Bethlen Istvánt akarja az erdélyi trónra ültetni. Rákóczi hadait Kornis Zsig­mond, Győri Jakab és Ibrányi Mihály vezették. Nagyszalontánál találkoztak a törökkel, akik meglepetésszerűen megtámadták Ibrá­nyi Mihály csapatait. A váratlan támadásra azok megfutamodtak és Nagyváradig meg sem álltak. Győri Jakab azonban 300 katonával éjszaka szétzavarta a török tábort, így a szultán nem tehetett mást, mint megerősítette Rákóczit a fejedelemségben. A temesvári pasá­nak életével, a budainak tisztségével kellett fizetnie a kudarcért. 82 Harminc esztendeje először fordult elő, hogy erdélyi fejedelem dia­dalt arasson török csapatok fölött. Ibrányi Mihállyal találkozunk I. Rákóczi György II. Ferdinánd elleni 1644-es hadjáratában is. A család szempontjából ennek a hadjáratnak több nevezetessége is van. Mihály mellett testvére, Mik­lós is Rákóczi seregében harcol. Ő a lovas hajdúk parancsnoka. Az Ibrányi Mihály által vezetett seregtest Tiszalucnál Zrínyi Miklós csapataival kerül szembe. Ibrányi serege vereséget szenved, s vissza­vonul. Kemény János így ír az esetről: „Ibrányi Mihály is érkezek az hajdú hadakkal és szállott az Tiszán Luc nevű helyhez. Néhány­szor hívatván, sőt a fejedelem is néhányszor parancsolá magához, de ellenségnek a közel létét érezvén nem akarja az Tiszát messze hagyni. Ennek a fejedelem is igen nagyot tulajdonít vala, mert valami rokon­sága is vala hozzá és együtt nőtt és élt ember is volt véle." 83 Ibrányi Mihály előbb a székelyhídi vár kapitánya volt, majd Várad vicekapitánya lett. A vár megerősítésében, megújításában nagy érdemeket szerzett, melyről kortársa, Szalárdy János így ír: 41

Next

/
Thumbnails
Contents