Nagy Ferenc: Ibrány. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 25. Nyíregyháza, 1987)

lásáért, majd a Borsa Kopasz és Majs fia Majs ellen a Debreceni Dózsa mesternek nyújtott segítségért Lukácsnak adja Nagyhalászt.

32 Az 1323-as oklevél Lukács jogigényét egy 131 l-es oklevélre alapozza, melynek ez utóbbi csupán átirata lenne. Ez azonban lehetetlen, hiszen a hadi események, melyben Lukács a király oldalán érdemeket szerzett, 1311 után történtek. Inkább arról lehet szó, hogy a Nagyhalászt bíró Rátót nembeli Mátyás leszármazottai az Aba-fiak oldalán harcoltak és veszítették el birtokukat vagy annak egy részét, és a királyhű Lukács megszerezte azt. Bizonyos, hogy Belhalász és Monostorhalász még 1339-ben is Lukács birtokában volt. Fia Gergely és Lukács osztozkodni akartak a birtokon, de az egyezség az egri káptalan előtt nem jöhetett létre, mert a testvérek egymással perben álltak.

33 Ez a forrás elsősorban azért érdekes, mert az egyezkedésnél megjelent tanúk egyike ibrun-i Albert fia Miklós. Gergely mestert pedig, akinek az egyezkedésnél Belhalász és Monostorhalász jutott volna „pech-i" előnévvel szerepel. 1381-ben még tart a pereskedés és a harc a Rátót nemzetbeli Mátyás leszármazottai a Paksiak vagy másképpen Apostagiak és a már magukat Ibrányinak nevező „pech"-i Gergely leszármazottai között. Gergely fiai Miklós, Bod és István megverték és kirabolták a Paksiak halászi jobbágyait és magát Halászt is elpusztították.

34 Az 1323-as oklevél határbejárása nemcsak Nagyhalász középkori történetére vonatkozóan őrzött meg értékes adatokat, hanem a szomszédos településre, Ibrányra is. Itt találkozunk először a következő helynevekkel: Ibrányerdeje (silva Ibranerdeye), Hatvanorr (Horwonor, Hotwonor), Kistisza (Kis Tysie), Szócstelke (locus Zoochtelek), Szard tava (locus Zardthova). A Pécz nembéli Ibrányiaknak évtizedekbe tellett, míg az adományozott birtokon berendezkedhettek. Bár szokásban volt az adományozott birtok pontos megjelölése, határbejárása, ez azonban nem akadályozta meg a szomszédos birtokosokkal történő, nemegyszer százados pereskedést. Egyed mester és leszármazottai, a Kállay család már 1327-ben pereskednek az Ibrányiakkal Szócs falu birtokáért.

35 1329-ben az egri káptalan előtt panaszkodnak, ahol is „bulch-i Balázs fiának Dénes ispánnak a fia: Domonkos mester kallói Egyed fiának Iván mesternek nevében és megbízásából tiltakozott az ellen, hogy amikor Pech (dictus Pech) Lukács mester a királyi emberekkel és a leleszi 30