Nagy Ferenc: Ibrány. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 25. Nyíregyháza, 1987)

szabályos rendben, sorosan kerültek elő. Az egyik sírban a koponya tájékán duplasoros csontfésű volt, geometrikus vésett díszítéssel. Összesen hét sírt találtak, a hetediket, melyben ha szétdúlva is, de még benne voltak a csontok, alaposan átvizsgáltam. A boka tájékán övzáró üvegpaszta gyöngyöt találtam. Mind az ún. „sűrűfésű", mind az övzáró gyöngy a gepida női sírok melléklete is. A halottat fejjel északnak temették el. Feltételezhető, hogy a temető többi sírja az istálló és a hozzátartozó építmények alatt van, itt tovább kutatni ezért lehetetlen. Az Espántova nevű határrész és annak környéke az Esbó-halom és a Sacc-part a község régészeti emlékekben leggazdagabb területe. Északról egy nagy tómeder határolja - ez maga az Espántova, melyet valaha a Képere-ér táplált -, délről és nyugatról magas homokdombok veszik körül, melyek az itt élő embereknek természetes védelmet nyújtottak. A területről folyamatosan kerültek szórványleletek a községi gyűjteménybe. Edénytöredékek, amelyek a római kor és a hun kor népeihoz köthetők. Szemes gyöngyök, a népvándorlás korának emlékei. Egy nagyméretű őrlőkő és egy kézi malomkő, melyek kopásukból ítélve hosszú időt szolgáltak. Egy apró ezüstveret indás díszítéssel, mely már a honfoglalás korát idézi. Az 1985-ben megkezdett ásatás bizonyította, hogy az Esbó-halom honfoglalók temetkezési helye. Az Istvánovits Eszter régész irányításával folyó feltáró munka eddigi eredménye 75 sír. A mellékletekből megállapítható, hogy a lelőhely szegény köznépi temetőt rejt, melyet a X. századtól a XI. század második feléig használtak elődeink. Bár a feltáró munka még nem ért véget, az eddigi eredmények bizonyítják, hogy az a feltevés, mely a szórványleletekre és a környező földrajzi nevek etimológiájára alapozva honfoglaláskori települést sejtett ezen a területen, helyes volt. Az Esbó-halom lábánál lévő Espántova a nagy vízszabályozási munkák előtt valóságos tó volt. A honfoglalás és az államalapítás korában más határrészekkel együtt a szabolcsi várispánsághoz tartozott. Az „ispán tava" volt, tehát vármegyei, állami földterület a Királyréttel együtt.

5 Az Espántovától északnyugatra van a Megyerhalom, amely valószínűleg a honfoglaló törzs nevét őrzi. A területen további, a honfoglalás időszakához köthető helyneveket találunk: 10