Nagy Ferenc: Ibrány. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 25. Nyíregyháza, 1987)

Őr-hegy, Kapus-hegy, Vaskapu.

6 Feltételezzük, hogy az Esbó-halom temetőjében Szócs nevű, honfoglaláskori település lakói pihennek. A település helyét a rendelkezésre álló források alapján azonosíthatjuk. A temetőtől délre a „Sacc" nevű határrész van, melyet egy 1807-ben kelt feljegyzés még „Szócs"-nak nevez, és hogy minden kétséget eloszlasson, megnevezi a környező területeket is: Tormás oldal, keresztúti út (kótaji út).

7 A települést a XIV. századi források még említik,

8 a feltételezéseink szerint hozzátartozó temető eddig előkerült legkésőbbi leletanyaga azonban csak XI. századi. Egy terepbejárás tisztázhatja majd Szócs falu helyét, a környező dombok szondázó ásatása pedig feloldhatja ezt az ellentétet. A község mai területén Szócsőn kívül a XIV-XV. századig még több falu volt. Ezek vagy beolvadtak Ibrányba, vagy pedig elnéptelenedtek, elpusztultak. (Ub, Neméi, Esztár, Belcsúr, Csúr, Szent Péter telke, Filep)

9 Az Esbó halmon megtalált X-XI. századi temető mellett további két Árpád-kori temető van. Az egyik a falu központjában, az általános iskola udvarán van. 1983-ban útépítés közben, alig 50 cm mélyen egy sír került itt elő. A sírban bronz hajfonatkarikák voltak, ezekből három darab a helytörténeti gyűjteményben található. A másik temető a község északi részén, közel a Tiszához, a termelőszövetkezet gyümölcsösében van. 1986-ban leletmentő ásatás után Istvánovits Eszter Árpád-korinak határozta meg. A középkori falvak XIV. századi pusztulásának az okát csupán találgatni lehet. Az emberiség legnagyobb pestisjárványa 1347-1352 között Európa lakosságának egyharmadát elpusztította. Ub, Neméi és Szócs falvakról az 1330-40-es években hallunk utoljára. Ezért talán nem tűnik egészen alaptalannak a kapcsolat járvány és a települések elpusztulása között. De gondolhatunk arra is, hogy az elnéptelenedésben szerepe volt annak a XIII. század végén, a XIV. század elején épült templomnak is, amely Ibránynak az „egyházas" előnevet adta, hiszen ez a környező lakosságot természetes módon koncentrálta. A település első templomának a helyét ma már nagy valószínűséggel meghatározhatjuk. Mindezt az a kutató és feltáró munka tette lehetővé, melyet 1983-ban az Országos Műemléki Felügyelőség megbízásából dr. Lukács Zsuzsanna művészettörténész és dr. Németh Péter régész végeztek. 11