Ratkó Lujza: Mesék, mondák Biriből. (Jósa András Múzeum Kiadványai 24. Nyíregyháza, 1987)

I. TÜNDÉRMESÉK

laposon, ott danolászik, ott fütyörészik. Nem lát semmit, leül vacsorázni. Ahogy vacsorázik, megin odamegy egy kis fehér egér: - Te fiú, adj egy kis vacsorát! íf is elzavarta, nem adott neki vacsorát. Aszongya: - Még nekem is kevés van! ff is lefeküdt, elaludt. Reggel megyén haza, kérdi tülle az apja: - Na, mit láttál, fiam? - Nem láttam én semmit. - Akkor a lapos meg van éve? - Mit tudom én! - aszongya. Na, eljött az este, a legkisebbik fiú megin mondja: - Édesanyám,készítsen nekem tarisznyát! A bátyám nem őrizte meg, hátha én meg fogom. Na, ki is ment a fiú. Ahogy danolászik, fütyörészik, megyén kürül-kürül a laposon. Egyszer megéhezik,leült vacsorázni, mer mán esteledett,leült a fűbe. Ahogy eszik,eszik, alig fog hozzá, odamegy egy kisegér. Aszongya: - Te fiuka, adj egy kis vacsorát, maj jótettér jót fogol várni! A meg fogta, odadta neki mindet: - Na - aszongya -, egyél! - Adok neked egy sípot! - Adott neki egy ezüst sípot. Ahogy a fiú megvacsorált, elment a kisegér is. A fiú ottan csak üldögél, danolászik, fütyörészik, egyszer aszongya: - ó,hát nem danolok én,ha danolok,nem jön ide semmi! Csak leselkedett. Egyszer megyén egy ezüstszőrü paripa! Mikor odamegy hozzá, oszt megkapja a kantárját, aszongya: - Igen, ezér nem tudja az ón apám kaszálni, mer - a-