Ratkó Lujza: Mesék, mondák Biriből. (Jósa András Múzeum Kiadványai 24. Nyíregyháza, 1987)

VII. HIEDELEMANMONDÁK

gya* - Távozz tüllem, sátán! Távozz tüllem, sátán ÍEamad— szor mondom: Távozz tüllem, sátán! Akkor a felleg elhúzódott. Aki innét jött keletrül, az is elhúzódott,ami meg nyugatrul jött,gyönyörű szép fényességbe így állt Krisztus Urunk,így vót a nemzeti zászló a kézibe. Ezt körülbelül olyan ötvenbe álmodtam.Eát így gondolom, hogy övé a győztes. Beszélték ezt a háború alatt is, hogy most vallásháború van. Újfent Krisztus-gyűlölés van. Eogy mégiscsak a Krisztusé a győztes, nem az emberé. Hiába van gyűlölés, eléggé gyűlölik. Eogy újra eljön Krisztus. Akinél a vörös zászló vót, az vót az ördög, mer ör— dögkézbe vagyunk adva. Most a sátánkézbe vagyunk adva. E— zér gyűlölik annyira Krisztust. Mer az Istent gyűlölik, máma mán nem hisznek! Mikor harmincnyócba kiütött a háború, akkor álmodtam: innét jön egy sereg. Oszt akkor az ablakon néztem álmomba. Nézem az ablakot, oszt nagy énekelést hallok, jön az ónekelés,oszt a hiszekegyet énekelték! Egy sereg ember jött tiszta ászlóval, oszt a hiszekegyet énekelték. Aszondom az én uramnak, mán akkor hívogatták be a fiukat meg az embereket is katonának, gyakorlatra egy hónapra, kettőre, melyiket hogy, aszondom: - Jussék eszedbe, kiüt a háború! Aszongyat - Ó, itt kiüt a háború? Azér, amit te álmodtál? - Na, majd jussék eszedbe, ki fog ütni a háború! Ki is ütött. 100. Isten- büntetése vasárnapi munkáért Egyszer hordáskor a rokonok azt mondták, hogy hordjunk! Azt mondták, hogy jöjjünk vaaárn&p hordani.