Ratkó Lujza: Mesék, mondák Biriből. (Jósa András Múzeum Kiadványai 24. Nyíregyháza, 1987)

VII. HIEDELEMANMONDÁK

vót az abba az időbe,hát azon a részen történt ez. De hát ugyi ez régen történt, mer még az én anyósom mikor beszélte, hát fiatalasszony vót 5 is. Ugyi hát mikor vót mán ez? Oszt akkor nagy híre vót ennek. 79. Kigyógyermek Hát hallottam,hogy egy asszony ment - ezt is nem tudom pontosan, hogy ki vót, anyósom beszélte? -, hogy ment az úton egy fiatalasszony,és az szoptatott. És egy gyerek el vót dobva az útszélen. De az asszony nem bontotta ki a gyermeket, hogy megnézze, hanem az vót ráírva: "Katonától kaptam, katonának hagyom." Gondolom,attul esett teherbe a jány, mer csak jány lehetett. Vagy asszony, ki tudja? És ahogy be vót pólyálva a gyermek, az meg felvette és megszoptatta. És ahogy megszoptatta, az pedig félig gyermek vót,alul pedig kígyó.De az asszonynak a mellit le is kellett vágni utána. Elfertőzte! Hogy oszt aut az asszonnyal mi lett, eztet nem tudom, csak eztet beszélték abba az időbe,anyósom beszélte ezt nekem. Nagy híre vót annak,hogy sajnálta a gyereket. 80. Gőte az emberben Kimentek, így az erdő szélin kapáltak, oszt lefeküdtek aludni délbe. Tejet reggelizett, oszt lefeküdt delelni. Oszt ahogy lefeküdt, hát a szája tátva maradt, oszt a gyík belebújt a szájába.Oszt attul kezdve a jánnak mindig nyőtt-nyőtt a hasa. Mind izélték a szülei,hogy tán biztos terhesï De ű mond

ta,hogy űbenne olyan furcsán mozog valami! Majd egyszer,a szüleje se vót otthon,lefeküdt az ágyra,osztán hát egyszer kifúrta az ódalát. így osztán a ján