Ratkó Lujza: Mesék, mondák Biriből. (Jósa András Múzeum Kiadványai 24. Nyíregyháza, 1987)

VII. HIEDELEMANMONDÁK

meghalt, úgy tanálták vérbe. Oszt keresték, hogy mi lehetett, mi vót, hát egy gőtét tanáltak. Ezt hallottam. 81. Gőte az emberben Itta a vizet, osztán megitta a gőtét vele, és nőtt a gőte, nőtt. Aztán vót,hogy ki tudták csalni: A tejet felfőzték, oszt arra ráhasalni kitátott szájjal, és annak a tejnek a szagára kijön belőle. Aztán olyat is hallottam, hogy egy lányka itta meg a gőtét. Fiatal, tizenkét-tizenhárom éves kislányka vót, és az a gőte nőtt a hasába,nőtt mindég. Úgyhogy azt mondták, hogy teherbe van a kislány. De az olyan tiszta vót mindentül, mint a ma született gyermek! És addig nőtt a kisjányba az a nagy piszkos gőte,hogy egyszer majd kijött belőle.Ugyana testrészin jött ki belőle, mintha szülte vóna. Mikor kijött belőle, leugrott az ágyrul, oszt az ágy alá be. 82. Elátkozott kincs Akkor az egyik asszony beszélte szintén itten, hogy laktak valami régi lakásba. Oszt ahogy laktak benne, hát a falat kivájták, és akartak építeni, kivágtak egy közfalat. És abba tanáltak egy nagy üst pénzt. Oszt ahogy kivették a pénzt, hát ez egy cipész vót,a felesége vette ki a pénzt. És az úgy el vót átkozva az a pénz, hogy a felesége attul kezdve mindig táncolt. Az állandóan táncolt! Hogy avval lehetett a pénz eltéve, hogy aki hozzá fog nyúlni,az mindig táncoljon, vagy a jóisten tudja,csak az, amitül kezdve a pénzt kivette, az mindig táncolt! Az míg élt, mindig táncolt. Akármit csinált, az mindig táncolva