Ratkó Lujza: Mesék, mondák Biriből. (Jósa András Múzeum Kiadványai 24. Nyíregyháza, 1987)

VII. HIEDELEMANMONDÁK

Na, ű is ivott belőle. Na, ahogy ivott belőle, ű is szörnyen halt. Na majd aut a bort kiöntötték, hát benne vót egy kígyó! 73. Kígyó levágja a gyermek fejét Mikor férjhez mentem, anyósom eljött hozzánk beszélgetni, vagy pedig mi elmentünk nállok. Ahogy elmentünk,hát ilyen régi történeteket mindig felhozott.És ahogy beszélgettünk, akkor felhozta ezt a szénagyűjtést, szénabetakarítást. Jött egy nagy idő, és kiment egy család gyűjteni, és kiment a testvére egy pici gyerekkel gyűjteni. Oszt ahogy kimentek, a gyereket otthagyták a végin. Oszt ahogy gyűjtöttek, a gyermek nagyon sírt. Hát mondja a testvérinek a másik, hogy: - Menjél, nézd meg a gyereket, nagyon sír! Aszongya: - Mán nem megyek,mer itt van a nagy idő, hogy tudjuk összeszedni a takarmányt. Ka, mire összeszedték, utána mán a gyerek nem sírt. Ahogy odament, hát felkapta a gyermeket a pólyából, hát a gyermeknek külön leesett a feje! A gyerek a pólyában maradt.Egy kígyó rátekergőzött a nyakára,és levágta a gyermeknek a fejit! Oszt így anyósom beszélgette, nahát akkor vót nagy ijedelem, hogy ugye, hát nem ment oda. A testvére hibáztatta, hogy: - Mért nem mentél,inkább a széna maradt vón szíj jel! Hát ez így történt abba az időbe. Ugye a laposon van sok kígyó, béka, gyík, hát ott a világon minden van a laposon, meg hát ugye az erdőbe. A lapos pedig, ahol van, ott erdők is vannak. Szennyesen laktak anyósomék, tanya