Ratkó Lujza: Mesék, mondák Biriből. (Jósa András Múzeum Kiadványai 24. Nyíregyháza, 1987)

VII. HIEDELEMANMONDÁK

mos mán kifog. Mikor megállt,az egyik lú csak kivágódott a rudbul,meg vót dögölve! Dögölve hajtotta végig,és ment, mint a másik! 75. Döglött lovat hajtó ostor Akkor megin, vót egy sógorom, azt Gulyás Lászlónak hittak. Osztán Szentmiklósinak híjták az urat, annál állt el cselédnek. Oszt vót nála azelőtt egy cseléd,oszt az is értett a lúhoz. Oszt akkor az úr elcsapta azt a kocsist, aki tudott. Oszt a lovát nem akarta senki se elvállalni. Oszt mondta, ismerte a sógort: - Na Laci, vállald el! - aszongya. - Adok neked egy ostort, hajtsad azt a lovat - aszongya -, mer ezt még egy évig kell hajtani dögölve! - Egy évig dögölve! Mikor letelt az év... addig hajtotta a sógor. Osztán hát attul kezdve a sógor, ha ment olyan helyen, keresztúton,olyan helyen, ahun tanyáztak a boszorkányok, sose tudott menni! Egyszer nálunk vót, oszt mentek hazafele disznóölésről,mentek Szakolyba.Osztán egy helyen megtámadták! A feleséginek mondja: - Eridj, feleségem, nyugodtan, téged nem bántanak! - Menjetek tüllem, hagyjatok most békin! Hagyjatok, menjetek tüllem! A feleséginek meg aszongya: - Te meg eridj, téged nem bántanak! 74. Tudós kocsis megöli a neki ártó másikat Egyszer sorolta a néném, hogy... prádés kocsis vót a sógorom, oszt a prádés kocsis ment Szakolyba. Szakolyou.