Ratkó Lujza: Mesék, mondák Biriből. (Jósa András Múzeum Kiadványai 24. Nyíregyháza, 1987)

VII. HIEDELEMANMONDÁK

keriilóház. Abba a kerülőházba mindég táncoltak, sose tudtak ott lakni a kerülők, mindig otthatták, mer ott éjjel mindég mulattak. Oszt aszongya mentek Bogátra /a nénje meg a férje/, hát aszongya a feleséginek: - Gyere csak, nézzük meg! Nézzünk be! - ó, nem megyek én! - Gyere csak, hogy fognak örülni! Mikor odaállnak az ablakhoz, mingyár kiszólnak: - Gyere, János, múlatni! Osztán hát - azt mondja - kisasszonyok, úrfiak ittak, ettek, múlattak, úgy táncoltak! Na, aszongya, mikor elmentek, alig mentek vagy húsz métert, mán akkorára ment utána a csengős-bongós szekér. Akkor is mondták: - Gyere János, ülj fel! Ez valami boszorkányság vót. De elvittek oda olyat is, aki nem vót boszorkány! Múlatni kellett neki, oszt u— tana elengedték. Vót egyszer egy jány, elvitték azt is. Mán keresésére indultak a szülője,osztán majd reggel későn ment haza. Osztán hát kérdezték tülle: - Hun vótál? - Hát - aszongya - itt és itt mulatni! - Abba a házba vót az is. Oszt adtak neki egy abrosz aranyat, amér mulatott. Osztán mikor hazavitte, alig bírta, vitte hazafele. Azt mondja az anyja: - Jaj, jányom, hun vótál? - Hát itt és itt mulatni! - aszongya. - Kaptam egy abrosz aranyat! Mikor kibontotta, lúszar vót, így kitettek vele! Ez itt van Szakolytul nem messzi. A Pekete meg a Ba-