Ratkó Lujza: Mesék, mondák Biriből. (Jósa András Múzeum Kiadványai 24. Nyíregyháza, 1987)

IV. TRÉFÁS MESÉK

IV. TRÉFÁS KESÉK 33. Agárdi Debrecen városába született ez az Agárdi.De amennyire, hogy Agárdinak: hittak, találta ű a ravaszságot agárról. Agárdinak az urak közt nem vót olyan nagy ösmeretsége,mint amennyiben Agárdi a világnak tisztes emberei vót. Agárdinak nem számított, kérem, ha ráfizetett valamire,de ű megviccelte a társaságot! Szintén nagy élménye vót űneki a dologtalan emberek.Ez az Agárdi egy olyan ember vót, befogatott négy lovat Debrecenbe, és akkor a kocsisának megmondta: - TÍgy tegyed bele a kast, hogyha a határra kiérünk, dolgozunk! De hazafele jövet úgy tegyed fel a kast, hogy mikor indulunk,az összes vendéget lelvesszük a saroglyába! Kert az összes vendég,... cigányt vitt ki Agárdi dógozni! Adott nekik enni-inni.A főd körülbelül nagyon meszszi vót Debrecen városátul,ahova kivitte a cigányokat. Egész nap a cigányok dogoztak. Akkor este Agárdi felpakoltatta a szekérre. De a kast úgy tétette fel a kocsisával: - Tedd rá, de azonnal űk maradjanak is ottan! Az egész cigányputri lehullott a szekérrül,Agárdi pedig elhajtatott a kocsisával.Majd mennek befele Debrecenbe és kérdik, hogy: - Hát nem látták azt az urat? - Hát milyen urat? - Azt, akit úgy hívják,úgy híjják, mint azt a hosszúorrú kutyát! - Hát micsoda kutya vót az a hosszúorrú kutya? - Hát amék kutyának leghosszabb orra van! - Agár?