Ratkó Lujza: Mesék, mondák Biriből. (Jósa András Múzeum Kiadványai 24. Nyíregyháza, 1987)

BEVEZETÉS

Özv. 3ARKADI GYÖRGINÉ SERBAN MARIA. 1911. jan. 1­született Nyíregyház an. Református vallású. Lánykorában s Nagykálló, Balkány környéki tanyákon élt családjával. 3i­ribe 1931-ben került, férjhez menetele révén. Egész éle­tében földműveléssel,a ház körüli munkákkal foglalkozott. Iskolába nem járt, írástudatlan,de rendkívül jó emlékező­tehetsége révén nagyon sok mindent megőrzött a régi pa­raszti tudásanyagból. Meséit szintén írástudatlan apjá­tól tanulta, aki uradalmi pásztorként tarotta el nagy családját. À hiedelemmondák nagy részét apai nagynénjétől, Serbán Annától hallotta, aki Sarkadiné szerint "nem töké­letes gondolkozású" volt. SZŐKE JÁNOS. 1919- nov. 20-én született Biriben. 5 e­lemit járt. Apja uradalmi pásztor volt.ő maga cselédként, majd 1945 után egyéni gazdálkodóként kereste meg kenyerét. 1977-ben lépett be a tsz-be, jelenleg nyugdíj as.Görög ka­tolikus vallású. A kötetben egy mondával szerepel. Özv. VENCZEL JÁNOSNÉ GÏIRA3ZI ERZSÉBET. 1906. október 8-án született Biriben. Egyik rokontól a másikig hányódva az árvák nehéz sorsát élte. A napkori, balkányi tanyákon, Napkoron és Biriben nőtt fel. Iskolába nem járt. Férjhez menetele után Budapestre került, ahol szövőgyárban dolgo­zott 12 évig. utána hazaköltöztek, azóta Biriben él. Gö­rög katolikus vallású. A kötetben egy története szerepel. 3. A szöveglejegyzésről A gyűjtött anyag lejegyzése magnetofonról történt "A népköltési /folklór/alkotások kritikai kiadásának sza bályzata /Voigt Vilmos - Balogh Lajos, Bp. 1974./" alap­ján. Eszerint az alábbi tájnyelvi sajátosságokat tartc klemelkedőnek:

Next

/
Thumbnails
Contents