Németh Péter (szerk.): Nyíregyházi szlovák ("tirpák") nyelvjárási és néprajzi emlékek 3. (Jósa András Múzeum Kiadványai 23. Nyíregyháza, 1986)

Németh Zoltán: A kétszáz éve mezővárossá lett Nyíregyháza életéből /1754-1524/ - II. Testamentumok

óhatatlanul használtak szlovák szavakat is. Izek gyakran alig különböztek a cséhtől. Az alföldi szlovákságnál így létrejött nyelvezetet 3zlovákizált bibliai cseh nyelvn

ek /slovakizonavá bibliítina/ nevezik. Viszont hungarlzmusok és latinizmusok 1« akadnak benne szép számmal, mert a magyarsággal való együttélésből és a kor latinságából ez természetszerűleg adódott* A nyíregyházi szlovákság a múlt század első évtizede^ iben fokozetosan áttér a magyar írásbeliségre, általánossá válik a szóbeli kétnyelvűségük. A bibliai cseh nyelv használatának és ismeretének a nyomait azonban a legutóbbi évekig megtalálhattuk náluk. Az evangélikus tirpákság énekes- és imakönyvét, a Tranosclus-t - a lassan véglegesen kihaló, 85 - 90 évesek nemzedékéből - egyesen nemrégen még el tudták olvasni. Mind a korabeli végrendeleteket és a községi elöljáróság anyagait, mind a Tranoscius szövegét gót betűkkel írták. Iz, és egyáltalán az a tény, hogy fél évszázadig Nyíregyházán - a történelmi koroknak megfelelő latin és magyar nyelvű iratok mellett - szláv

, pontosabban : irásos ócs

eh vagy bibliai cseh nyelvŰ levéltári forrásanyagok is vannak, ez a város művelődéstörténeti érdekességei és értékei közé tartozik ! A következőkben az utókorra - a 18. század második feléből - megmaradt és általunk földolgozott mintegy fél° száz, bibliai cseh nyelven írt hagyatékolási irományból néhányat megpróbáltuk rövid tartalmi ismertetéssel bemühte tni, illetve a jelentősebbeket külön kiemelni

a Az 1757° tói 1792-ig készült és rendelkezésünkre álló iratokat mint említettük - már lefordítottuk »agyarra„ Egyébként - általunk más módon és helyen földolgozott forrásanyagok