Németh Péter (szerk.): Nyíregyházi szlovák ("tirpák") nyelvjárási és néprajzi emlékek 3. (Jósa András Múzeum Kiadványai 23. Nyíregyháza, 1986)

Németh Zoltán: A kétszáz éve mezővárossá lett Nyíregyháza életéből /1754-1524/ - I. Regiszterek, közigazgatás

Tokaji, Pazonyi, Orosi és Kállai utcák megtartották a nevüket, a Debreceni utcából Fejértói utca lett. A Szarvas utca a Tokaji utcánál kezdődött, vagyis magába foglalta a mai Egyház utcát,Kálvin teret, folytatódott a mai Szarvas utcán körülbelül a Kígyó térig. A Kossuth utca Felső utcanevet viselt, Közén utca volt a város középső része, és Csabai utca a mai Luther utca.

n ' A város utcáinak, tereinek elnevezése történetét a 12/ legújabb időkben ismételten földolgozták. ' Adalékként érdemes ehhez elolvasni a régi Friedmann-telep/a mai Ságvári telep/ történetéről írt dolgozatot. Nyíregyháza mai utcáinak száma olyan nagy, hogy as. elnevezések tömkelegében elenyészőnek tűnnek az újratelepülés idején lévők. Most nézzük meg, mit takart valaha a "palétás" fogalom, és van-e valamilyen - a megőrzött utcanevekhez hasonló - nyoma. "A bokortanyák népe" társadalmi szerkezetéről, tagoltságáról írottaknál olvashatjuk Márkus Mihálynál: "Hiányos volna a kép, ha nem szólnánk a bokortanyáknak arról az intézményérői,mely e csoportok között az irányító szerepet játsza.Ez az irányító szerv a tanyabiról intézmény. Minden bokortanyában a vezetőszerep a tanyabíróé.A tanyabírót a bokortanya gazdatársadalma választja. Csak annak van választásra joga,akinek a tanvahatárban földje van, 14/ egyszóval gazda." A XX. század 40-es éveiben a bokortanyák külön Önálló közigazgatási egységek. "Régebben, a kezdeti időkben szívesebben laktak a gazdák kinn a szállásokon, mert ezáltal megszabadultak a közteherviseléstől." Éppen ezért a kiköltözésnek különböző rendeletek kiadáséval gátat igyekeztek vetni. Nyáron stég kényszerből megtűrték a kinnlakást.de télen igen szigorúan ellenőrizték a gazdákat,hogy