Hadházy Pál: Néprajzi dolgozatok Túristvándiból. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 22. Nyíregyháza, 1986)

teremteni, ha másképpen neijr, hát egy tehén vagy tinó, esetleg egy darab föld eladása árán. A szegény ember idehaza maradt. Kern szédítette meg sem a propaganda, sem a már kinnlévők Ígéretes üzenetei» A magyar parasztemberek vágya .mindig egy darab föld volt. Ki tudja, mennyi sóhaj hangzott el a kis házakban, az esti álmatlanságok idején? "Hajj, te asszony! Ha énnekem egy kis darab földem lehetne, de másképpen lenne minden az életünkben! - mondotta előttem Savallér Bálint a feleségének, 1935-ben» 3. Birtokviszonyok a századfordulón Túristvándi népessége 1900-ban, a kivándorlási időszak közepén: 360 férfi és 344 nő, összesen 704 lélek. A határ területe 2902 kat»hold. Ebből 1800 hold Kende Zsigmond - a későbbi /1916/ báró és felsőházi tag - tulajdona, a többi a falusiaké, melynek nagyobbik része legelő, erdő, kaszáló» A falusiak földjéből a legnagyobb darab Csoknyay Gyuláé volt:105 hold szántó és 45 hold erdő. A fehérgyarmati Baka családnak 80 holdja, Jakab Andrásnak szintén 80 kat. hold földje volt» Volt még két 30 holdas, öt 20 holdas gazda, a maradék /2-8 hold között/ a kisparasztoké volt. A határt évente kétszer-háromszor is árvíz járta. A Kende-csatorna 1928-ban készült el, mely a Tiszába vezette le az árvizeket a sonkádi zsilip felnyitásával» Az árvizes időkben csak a dombosabb részeken lehetett gazdálkodni. Az ár levonulása utápcsak rövid tenyészidejű nővé nyéket vethettek» Ha pedig jött az újabb, ún. zöld ár,még ezt is elvitte» A földeket még a középparasztok sem tudták trágyázni, 5