Hadházy Pál: Néprajzi dolgozatok Túristvándiból. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 22. Nyíregyháza, 1986)

és a takarmányrépa helyét. A legfontosabb* munkaterülete a magtár volt »amelyben a terményeket helyezték el» A magtár egy kétszintes, 50 x 20 méter alapterületű épület. Ma is megvan, a helyi termelőszövetkezet használja» A beszállított terményeket a magtárban helyezték el» A búza, árpa, zab, napraforgó és a különféle aprómagvak rrírni - mind külön rekeszekbe, fiókokba kerültek. Ehhez a munkához rendszerint napszámosokat fogadtak,napi 80 fll lérért,de ide osztották be azokat a cselédeket is, akik a rossz idó miatt mezei munkákat nem végezhettek.Ilyenkor a gabonát megforgatták. A csűrösgazda felügyelt a vetőmag tisztítására, triőrözésére, "Vidacs"-csal történő rostálására, csávázására. Naplót vezetett a bevételekről, a kia— dásokról,az eladott terményekről, a cselédek kommenciójának kiosztásáról - napról napra! A hozzá beosztott udvarossal - rendben tartatta a kastély kornyékét és a major területét olyan pontossággal és rendszeretettel, hogy ott egy elhullott szalmaszálat nem lehetett találni» A magtárban dohányozni nem lehetett. Mikor napszámosokat fogadott, akkor ezt előre megmondta» Mégis akadt oIran fiatalember, aki - Bihary távollétében - fenn az emeleten rágyújtott. De Bihary erre rájött,» a fiatal napszámossal közölte, hogy elbocsájtja és a fizetését levonja. Következett a rimánkodás: "Bihary uram, ne tegye ezt velem! Többet ez nem fog megtörténni. Nagy- szükségem van erre a pár fillérre." Bihary, Ismerve a napszámos helyzetét, megszánta őt és szavajárása szerint ezt mondta: "Na, te pernahaj

der,most az egyszer elnézem! De, ha nrégegyszer előfordul, a lábad nem teszed be többet az uradalom területére!" Volt is rend! Tilos volt a dohányzás a szérűskertben is» A csűrösgazda napszámosokat fogadhatott akkor is, amikor a szérűskertben rendet kellett teremteni«. 70