Hadházy Pál: Néprajzi dolgozatok Túristvándiból. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 22. Nyíregyháza, 1986)

periével tésztaleves, da a krumplileves is» A pergelt levesek nemcsak ízletesek, de laktatósak Is.A- napszámos embereknél ez rendkívül fontos szempont volt; telítette a gyomrot, a jóllakottság érzetét keltette. Sajnos, a pergelt leves a mai étrendekben nem szerepel. 40-50 éve a vendég kérhette ezt az éttermekben is. A közétkeztetésből is hiányzik, pedig táplálóbb, mint a naponkánt ismétlődő csontleves» A pergelt leveshez szárított tészta szükséges. A leves nem olyan jó, ha a zsírban friss tésztát pergelnek. A levestészta tojással készül, vizet nem tesznek bele. A tésztát jó keményre gyúrták ás egy kicsit pihenni hagyták. Ha reszelt tésztát akartak készíteni »akkor ezt az anyagot egy nagyobb lyuka tesz

tareszelőn, átreszelték» Abroszra terítették és a napon vagy a konyha melegén megszárították,majd háziszőttes vászonzacskóban tárolták» Akl nam volt rest, az egy-két nap alatt egy egész térire valót elkészített» Tarhonya

» Ha tarhonyát akart valaki készíteni,elment Rózsi Bálintnéhoz, a gápészkovács feleségéhez és elkérte tőle a tarhonyásrostát, Illedelmesen köszönt: "Adjon Is ten jó napot, gépészné asszonyi" "Isten hozott, Rozi. Na ülj le!" "Hadd álljak»" - felelte Hozi. de már le is kuporodott egy kis sámlira. "Hogy vagy, Rozi? Mar régen nem voltál nálunk»" "Hát bizony, nem érek rá,sok a dolog* Ott a nyakamon a sok pulya." "Hány gyermeked is van, Rozi?" "Hat, gépészné asszony»" "Ha, jó sokan vagytok»" "Most la a szükség hozott ide." - szól Hoci. "Hát mir» volna szükséged?" "Azárt jöttem, gépészné asszony,hogy, nagyon szépen kérem, tessék Ideadni vagy két napra a tarhonyarostákat »Szeretnék télire csinálni egy kevés tarhonyát." A gépésznének volt nagyobb és kisebb lyukéi rostája.,melyekkel 180