Hadházy Pál: Néprajzi dolgozatok Túristvándiból. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 22. Nyíregyháza, 1986)

metszett« a tokaszalonnát. Majd ezt is bevitték a konyhá­ba. Reggel hét órára,de legkésőbb fél nyolcra minden benn -volt a házban! A férfiak megszedték a sonkákat r szép formára kiala­kították. Külön rakták a sózni való húsokat, szalonnákat, körmöket. Kiválogatták a toroskáposztába, a kolbászba és a zsírnak való anyagot. A véres húsdarabok a véreshurkába kerültek. Amikor a toroskáposzta elkészült, a gazdasszony hí­vó szavára abbahagyták a munkát.Ittak egy kis pálinkát és ettek a toroskáposztából, majd folytatták a munkát» A hurkát az asszonyok készítették. A tüdőt, májat, lépet,szivet és egyéb búsdarabokat egy nagy fazékban főz­ték. Külön készült a tüdős-, májas- és a véreshurka, egy­mástól elkülönítve darálták le. A hurkához tettek féli« főtt rizst, fodorhájat, sót, paprikát és borsot. A veres­es májashurkát vékonybélbe,a tüdősiiurkát vastagbélbe töl­tötték. A töltéshez hurkatöltőt használtak, ebben már a férfiak segédkeztek* A kolbásznak való anyagot ledarálták, sóval, borssal» paprikával, fokhagymával felfúszerezték. A töltőcsőre rá­húzták a húrt, a töltőbe pedig belerakták az elkészített masszát. A töltő rúdját, melynek felső része lapos-gombos volt,az egyik ember a hasához illesztette és a töltőt ma­gához húzva nyomta ki belőle a masszát; a másik ember pe­dig engedte lefelé, karikába szedte a készülő kolbászt. A disznótoros vacsora délután öt órára készült el» Erre hivatalos volt mindenki, aki a disznóölésben segéd­kezett. Hurkát és kolbászt sütöttek., töltöttkáposztát főz­tek erre az alkalomra» Szokás volt kóstolót küldeni a rokonoknak, jóismerő­söknek: hurkát, kolbászt, or ját és egy darab szalonnát«. 170

Next

/
Thumbnails
Contents