Hadházy Pál: Néprajzi dolgozatok Túristvándiból. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 22. Nyíregyháza, 1986)

nél több piros tojást gyűjtsenek, minél több fülért szerezzenek. Locsolódáskor verseket is mondtak« Például: Én, kis görög hömbörödök, Ha betérek, tojást kérek* Ha nem adtok» mind meghaltok-, Árván marad a házatok:! Szintén közismert húsvéti köszöntő vers a következe: Én kis kertész legény vagyok, Virágokat locsolgatok« A múlt héten erre jártam, Az ablakba rózsát láttam. Akkor kezdett hervadozni. Szabad kérem meglocsolni? A vers elmondása után a rongydarabbal bekötött kis üvegből a szagos vízzel meglocsolták a lányokat, de az anyjurkat is. Miután megkapták az ajándékot, rohantak tovább, a következő lányos házhoz.. Az utca rohangáló,kosaras és tarisznyás kisfiúkkal volt tele.Igyekeztek minél több házat felkeresni. Csak futólag kérdezgették egymástól: "Keked mennyi van?" Délután aztán eldicsekedtek egymásnak:"Nekem 35 tojásom és 2 pengőm gyűlt össze!" Másnap aztán elfogyasztották a főtt tojást,vagy magában vagy rakott krumplival. Ha nagy legény ment locsolkodni, akkor igen kedvesen fogadták, különösen akkor, amikor a legény a leánynak tetszett és a szülők is szívesen vették volna vőnek. Ez a szíveslátás nemcsak abban nyilvánult meg, hogy a kedves vendéget a tükör alá ültették,hanem abban is, hogy őt már étellel-itállal kínálták. Ha már komoly udvariénak számított, az anya talált valami kis munkát a kertben, vagy a csirkéket kellett megnéznie, hogy a fiatalok egyidőre együtt maradhassanak: hadd melegedjenek jobban össze! Ter— 113