Hadházy Pál: Néprajzi dolgozatok Túristvándiból. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 22. Nyíregyháza, 1986)

valamelyik elejtette, az egyik legény gyorsan felkapta és az orsót csak egy csókért adta vissza.Dehát általában nem akaródzott az orsót kiváltani,a legényt megcsókolni. De a leánypajtások egyre bíztatták, míg végre "ráállt" arra, hogy a fiút megcsókolja» Pedig sokszor alig várta, hogy adhasson, különösen akkor, amikor tetszett néki a iegény! Dehát, illendőséggel tartozott a világ felé, mert tudta, hogy máskülönben megszólnák és hírét költenék. Mert as öregasszonyok könnyen kimondták ilyesmit: "No, nézd csak a kis haszontalan Böskétl Egyet szólnak és kettőt ugrik!" B megjegyzés arra vonatkozott, hogy szívesen ugrik a csők után. A fonókba bevetődtek a fiúk is, álarcosán, különböző maskúrákba öltözve. Bora Sándor kecskefej maszkot csinált magának, melynek szarva is volt. A hátára egy birka bőrét tette és négykézláb állva döfködött a leányok felé. A parókián is mindig megjelentek a farsangosok, mert fonó ott is volt! A kecske öklelődzött, ugrált, a lányok pedig kacagtak és visítottak. Egymástól kérdezgették: "Melyik fiú lehet ex?" A legények ördögn

ek is felöltÖztek»Ehhez fekete bunda és bikaszarv tartozott* A legények házról házra jártak» Egy-egy este tíz családot is felkerestek és végigmőkázták az estéket» A csendőrség nem jó szemmel nézte a fiataloknak ezt az ártatlan farsangi szórakozását. Mint Seres Zsigmond nyugdíjas társelnök mondotta: "Sokszor a temetőbe menekültünk a csendőrök elől!" Húsvét Másodnapján, már kora reggel megkezdődött a loceolódás

. A gyermekek "rózsavíz"-nek nevezett szagos vízzel, sok esetben csak szagos szappanból készített vízzel végigjárták a lányos házakat» Az sem számított, hogy a leány eladó-e vagy karonülő. a lényeg; az volt, hogy mi112