Hadházy Pál: Néprajzi dolgozatok Túristvándiból. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 22. Nyíregyháza, 1986)

Szokás szerint elbeszélgettem a .jegyespárral,főleg arról, hogy együttélésükben milyen magatartást tanúsítsanak. Az esküvőre való készülődés már néhány nappal e— lőtte megkezdődött. Nagy segítség volt a lakodalmat tartó cseléd és napszámos családoknál, az, hogy a testvérek, ro— konok,keresztszülŐk, jóbarátok és más meghívottak a lakodalomhoz szükséges anyaglakat összeadták; összehordtak a menyasszonyos házhoz a vacsorára valót, a vőlegényes hájhoz pedig az egész napi ellátáshoz való anyagot. A menyasszonyos háznál csak annyira volt szükség, hogy az elindulás előtt a háznál összegyúlt vendégeket megkínálják. A vőlegényes házhoz azért vittek többet,mert ott volt a lakodalmi vacsora és a hajnalig tartó tánc. A vendégeket a vacsora után is többízben megkínálták. A lakodalomra való meghívás a jegyespár dolga volt» A meghívottak az előző napon vagy aznap reggel a következőket vitték a lakodalmas házhoz: lisztet, tojást, rizst, csirkét, tyúkot, sonkákat és italokat, az utóbbi természetesen a férfiak dolga volt. A lakodalom előtt néhány nappal rendezték meg a csigacsinálót

. asszonyok és leányok résztvételével. A lakodalom előtti napon elkészítették a töltöttkáposztát,de csak a lakodalom napján főzték meg. Ugyancsak a lakodalom napján vágták le a baromfit és előkészítették a főzéshez» Az esküvő többnyire szombat délután volt» A nap a főzés-sütés lázában telt el. A meghívottak az esküvő előtt pár órával már megjelentek a menyasszonyos vagy a vőlegényes háznál. Mindez a rokoni kapcsolatok szerint történt. A vőlegény rokonai a vőlegényes háznál, a menyasszony rokonai a menyasszonyos háznál jelentek meg» A lakodalmas menet, a vőlegényes háztól indult el. a menyasszonyos ház felé. Elől a násznagy haladt,utána ment 104