Hadházy Pál: Néprajzi dolgozatok Túristvándiból. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 22. Nyíregyháza, 1986)

a. vőlegény, két karján két rokon leánnyal» Utánuk haladt e vendégsereg. Víg nótaszóval, cigányzene kísérettel mentek a menyasszonyos házhoz. Hegérkezésük után következett a menvasszonykikérés

. ami sik mókára,vidámságra adott alkalmat. Például a násznépet tréfából nem akarták beengedni a kapun. De a násznagy erélyes volt és így szólt: "Ha itt valóban nincs menyasszony,akkor elmegyünk és keresünk máshol!" Végül, ha nehezen is, de beengedték őket. Amikor a násznép bevonult, kezdetét vette a menyasszonykikérés. Ez is nrókázással ment végbe. A násznép elé vezettek egy gyermeklányt, aztán egy vénasszonyt. Dehát nem azért jöttek, így hát végül kiadták az igazi menyasszonyt. A násznépet a menyasszonyos háznál is megkínálták» Azután következett a menyasszony búcsúztatása

. A vőfély verBes rigmusokban elbúcsúztatta a menyasszonyt az anyjától, testvéreitől, barátnőitől, a szülői háztól. Nagy sírás-rívás közepette ment ez végbe, mintha nagyon messzire vitték volna a menyasszonyt! Pedig, sok esetben, csak az utca másik oldalára, vagy éppen a szomszédva vitték. Ezután elindult a menet» Elől a vőfély, aztán a vőlegény két koszorús leány között, a menyasszony hasonlóan, utánuk a szülők, a testvérek és a lakodalmas vendégek haladtak. A fiatal házas emberek és legények a kezüjben borosüveget tartottak és vidáman nótáztak» Legvégül haladt a cigánybanda. A heje-huja vígság- a templomajtóig tartott»Ott abbamaradt a nóta és a zene. A vőfély bejött a parókiára,ahol bemutatta az állami esketést Igazoló iratot és illendő szavakkal kért engem, mint lelkészt arra, hogy az egyházi szertartást végezzem el» A parókiáról a templomba mentünk át, ahol az esküvői szertartás - az egyházi gye korlat szerint - végbement, utána történt meg az anyakönyvezés a lelkészi hivatalban, a fiatal pár és * tanúk 105