Balogh László: Dolgozatok Szamosszeg néprajzából. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 21. Nyíregyháza, 1986)

roara, hólyagosra sill, 8 alján levő hamut kézzel le lehet törülgetni róla. Est a lángost azon melegében fogyasztják zsírral kenve vagy szalonnával bedörzsölve,ízlés ezerint sózva. Különösen a gyerekek nagyon kedvelik. Nyári időben, és ha a háziasszony megfelelő hangulatban van hozzá, ízesebbre is szokták készíteni. Ilyenkor zöld kaprot apróra vagdalnak, e azt tejfölös túróval fölkeverik, sózzák, és a még lapáton levő nyers tésztára teregetik, úgy sütik meg az ízesítő anyaggal együtt. - Ha a sütés késett,s aznapra nincs kenyér, és a mezőre menők nem várhatnak a kenyér kiszedéséig, a háziasszony nem egyszer ilyen láncost tesz a tarisznyába. Reggelire megfelel,délre aeg sár küldhet vagy vihet a mezőn levőknek friss kenyeret. 3yakran lepény

t is sütnek a kenyérrel együtt. Ez ténylegesen csak annyiban különbözik a kenyértől, hogy méretben kisebb: 2-3 kilogrammos. Jelentősége az, hogy egyórás sülés elegendő neki; így,ha sürgős a kenyér, lepény formájában hamarabb hozzájutnak. Nem rosszmájúskodásból,csupán a tényekhez való ragaszkodás miatt írom le, hogy olykor lepén

t süt a gazdasszony még akkor is, ha nem aScarr.a. Volt alkalmam tapasztalni, hogy szakasztáskor a háziasszony kissé nagyra méretezte a kiszakasztott kenyeret eleinte, s így a két utolsó kicsinek sikerült volna. A. gazdasszony aztán nem két kisebb kenyeret szakasztott a tésztából, hanem egy rendes méretűt és egy lepén-t. X kenyértészta szakasztásakor a dagasztóutekenőü oldalán vastag tésztaréteg marad. Ezt nem mossák el a teknővel, de nem is keverik a többi tészta közé,hanem liszttel föl«yúrva vakaróut /másnéven: pogácsa/ készítenek belőle. Ennek a kugligolyó nagyságú süteménynek azonban nagyon sűrű a bélé, minthogy sok lisztet gyúrtak hozzá,s e71.