Balogh László: Dolgozatok Szamosszeg néprajzából. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 21. Nyíregyháza, 1986)

készítették először ezt a koeáxtípust a környéken. A vesszőből font kosár mérete egyezik a tyukodi kosáréval. Külön neve nincs. Fűzfavesszőből maguk a szamosszegi gazdák, nem ritkán a gazdasszonyok készítik az üres téli estéken. Olykor forrázzák is a vesszőt, így annak héja leválik, s a kosár fehérszínű less. Vannak, akik nem kosárba, hanem kupástekenóü-be szakasztanak. Ez az edény félgömb alakú, kb. 50 centiméter átmérőjű teknő, amit fűzfából vagy nyárfából vándor cigányiparosok vésnek. /Megemlítem, hogy ezt az edényt még ma is sokan használják mosdótál helyett is./ Á kiszakasztott kenyértésztát a szamosszegi háziasszony nem a ceupaez kosárba teszi, hanem liezttel beszórt kendőt tesz alá. Ezt a kendőt nevezik szakasztóukendóü-nek. Körülbelül 60 z 60 centiméterem, körflcsikoss háziszőttes, pamutos vászon ez. 1 kendőt az üres kosárba teszik, liszttel behintik, a ebbe teszik a sütendő tésztát. Dagasztáskor is egy ilyen kendőt használ kötényként a háziasszony, de a mezőre vitt ételféleségeket is ilyen kendőkbe szokás kötözni. Szamosszegen főtt krumplit is szokás a kenyértésztába dagasztani, s ezért meg kell említenem a kolompértörőü nevű eszközt is. Használják ugyan krumplitörésre újabban a boltban vásárolható, fémből készült eszközt is, de a régebbi időben - és kenyérsütéskor ma is - inkább a házilag,fából készült eszközt használták.Sz egy 60 centiméter hosszú,15x15 centiméteres gerenda, amibe fúrt lyukkal, négy 60 centiméteres hosszú, gömbölyű láb van erősítve. Az eszkű» egyik végén egy 10 centiméter átmérőjű furat van, aminek aljára egy olyan lemezt szögeltek,ami sűrűn apró lyukakkal van tele.Magába a furatba egy beleillő fahenger van formálva. Ennek a fahengernek a felső vége 54.