Balogh László: Dolgozatok Szamosszeg néprajzából. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 21. Nyíregyháza, 1986)

belül 20 centiséter hosszúságú lécdarabbal keresztkötésszerűen összecsapolnak. - Ennek az eszköznek az a rendeltetése, hogy a teknőn áttéve tartja a szitát, mikor azon a kelesztő anyagot szűrik. De éjszakára és dagasztás titán is a teknőn ran, hogy a eütőü abrosz-t ne engedje a lisztbe» kovászba, illetve a tésztába ragadni« A fent említett sütőü abrosz háziszőttes pamtttos vászonból készült, csíkozással vagy hímzéssel díszített terítő. Méretben éa minőségben azonos a faluban egyébként használt abrosz

ának mondott asztalterítővel. Kovászolás és dagasztás után ezzel terítik a teknőt, nehogy valami belehulljon a kovászba, a tésztába. Más célra nem használják ezt a terítőt» A tészta kenyérré történő méretezését, a azakaaztáa-t, azakasztőukosár-fca szokás végezni. Á szakasztőukoaár többféle anyagát és formáját tekintve, készülhet vesszőből vagy gyékényből. A gyékényből készült típusnak is kát változata van: clgánkosár és tyukodi kosár

. Méretükben és fonásl módjukban van jelentősebb eltérés. Abban mindkettő egyezik» hogy csonkakúp alakú, és kisebbik kerülete a fenékrész.A cigánkosár körülbelül 30-35 cm magas és felső átmérője is ugyanennyi, Gyékénygyűrűi teljesen be vannak csavarva egy gyékényszállal, varrás 8-10 centiméterenként van rajta. £z a kosár erősebb és tömörebb, gyűrűi között a liszt nem hull át, ezért liszteekoaár néven liszt tárolására és mérésére ie használják. Ügyeskezú cigányok kéezitik, innen az elnevezés.A tyukodi kosár méretben annyival tér el az előbbitől, hogy 10 centiméterrel magasabb. Gyékénygyűrűi azonban nincsenek csavarosán gyékényszállal végig fonva, hanem csak két centiméterenként varrva»Sz a kosár így gyöngébb és a liszt is könnyen áthull rajt«. Hevét onnan vette, hogy Tyúkod község lakői 53.