Balogh László: Dolgozatok Szamosszeg néprajzából. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 21. Nyíregyháza, 1986)

malom-nak nevezett gőzmalom. Egykori helyét most már csak egy apadt vizű artézi-kút jelzi, k italom neve a zsidó tulajdonosra utal, de tudjuk azt,hogy az üngár Bumi nevezetű zsidó csak második, egyben utolsó tulajdonosa volt a malomnak. Az első, építtető tulajdonos, a Jelenleg Majom Guszti ragadványnéwel jelölt személy:Puskás családi nevű elődei voltak! Ezt a malmot a Steiner nevű, zsidó-testvérek - ószuszka nevű falurészen épült - malma sorvasztotta el. A pusztulás oka,adatközlőim szerint, részben az volt, hogy a régi malom elavult eszközeivel sem a minőségi, sem a mennyiségi versenyt nem bízta a Steinerek malmával, részben pedig a falu bojkottálta a régi malom tulajdonosait. Senki sem lehet próféta a maga falujában, tartották itt is az ősi mondást. A húszas években, mikorra a Bumi malom végleg megszűnt, előbbi kisszerű malmuk helyén felépítették a Steiner-testvérek a ma is fennálló, de nem üzemelő,emeletes malom-épületüket, Ez a korabeli viszonyokhoz képest a legmodernebb malom volt. Az egész járásból, sőt a szóm szédos járásokból is, sokan idehozták őrölnivaló búzájukat. Előbb fa-, illetve faszén-, később kőszénfűtéses volt. 1945 után pedig elektromossá szerelték át. Sajnos,a koncentráció elvét valló gazdaságpolitika miatt,az utóbbi években teljesen leszerelték, alkatrészeit elszállították és az üres épület most a termelőszövetkezetnek szolgál raktárul. Keg kell itt jegyeznem, hogy a malom korabeli üzemeltetéséhez fát a nagy kiterjedésű, helybeli erdőből kaptak, faszenet pedig,az ugyaninnen szerzett fából, a malom melletti térségen égették, ügy látszik azonban, hogy a faszén égetés régi hagyomány Szamosszegen, mert PESTHY FRIGYES 1864-ból származó, földrajzi névgyűjteményének szamosszegi anyagában Szén Égető Kert adat is