Balogh László: Dolgozatok Szamosszeg néprajzából. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 21. Nyíregyháza, 1986)

található, 8 a mai erd5 melletti területre lokalizálható. Noha leírásomból az derül ki, hogy Szamosszegen régóta Tan malom, adatközlőim szerint mégsem rolt ritka eset, hogy a szamosszegi gazdák a közeli Tunyogra, vagy a távolabbi ?ényes-tanyára vitték Őrölnivalójukat, különösen az elsó világháború elótt. Ennek magyarázatát részben a korabeli szamosszegi malmok kis kapacitásával indokol hatjuk, részben pedig azzal, hogy a jó falusi gazdák valahogy nem tudtak összejönni az akkori magyar malomtulajdonosokkal.,, ahogy azt mér előrébb említettem is. arról már szóltam, hogy a száraz malom a primitiv szerkezetével csak simánn ŐÜrt

. 1 másik két malom a» • ••••••••• n zonban már négy, sót, kívánságra, öt típusba ssortírosta a gazda őrleményét. Volt as őrleménynek láng-ja, a nullásliszt /régibb ásóval: pohájliszt, pohárliszt/, amiből a levestésztát, kalácsot készítették, de a vagyonosabbak kenyeret is ebből sütöttek. Volt astán kenvérllszt

. amiből as itt ismertetetendő kenyér általában, készült, volt derce

, ami erősen korpás, vörösszínű volt, és általában a disznóval s— tették fel, de a szegényebbek a kenyérliszt kosé keverv« sütötték belőle a nagyon barna színű, savanykás írű dercéskenjért. Szert mondhatta az elszegényedett Judik anyai dédanyámnak a bátyja, az istenben boldogult, de betyár és gazdag Bodó Gazsi bátyám: "Judik. te jested a korpát, ém meg a lángját

!" - Volt astán as őrleményben még korpa is, amiből komlóskorpát készítettek és nagyobbrészt as állatokkal, főképpen a disznókkal etették fel. Ha as őrlető úgy kívánta, gríz is járult as őrleményhez, de sst külön kellett mindig kérni. • ssamosszegi kenyér is, mint a magyar nyelvterület egyéb vidékein, sült kenyerek, mindig kelesztett a;