Balogh László: Dolgozatok Szamosszeg néprajzából. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 21. Nyíregyháza, 1986)

II. a K£HYE£ TAÄGYI HAGYOMÁNYAI 1. A kenyér anyaga és készítésének eszközei A szamosszegi ember számára igazi kenyér csak a búzalisztből sült buzakenyér

. A homokos nyírségi részeken termett rozsból /

gabona

/ készült gabonakenyér

.vagy a rozs és búza egyenlő arányú keverékéből való kécceree

. lebecsült kenyérfajta a faluban, és csak igen rossz körülmények között fanyalodnak a fogyasztására. Meg is dicsérik aztán a Jó búzakenyeret, mondván róla, hogy: ojjan szép. A hogy vétek megenni

. A búzáról jelen tanúimányo

aban nem nyújtok ismertetést. Egyrészt,mert célom a szamosszegi búzatermesztést külön dolgozatban tárgyalni, másrészt, mert a kenyér tényleges anyaga nem is a búza,hanem az abból őrölt liszt, 9 így ismertetésemet az őröléssel kezdem. Malom Szamoeszegen régtől fogra volt. Száraz malom néven már a múlt századokból emlegetnek egy malmot, a mai Petőfi és Bezerédi utcák szögletén, a Rezes Laci háza helyén. Ez, mint neve is mutatja, lovakkal hajtott, járgányos malom volt; a búzát csak simánn óürte

. azaz a korpát nem választotta el a liszttől. Ekkor használták a fátyőlszitá-t a korpa és a liszt szétválasztására. Ezzel a malommal kapcsolatban úgy tudják • szamosszegiek, hogy tulajdonosa bizonyos Zsukán nevezetű volt, akiről a faluban ma is ismert: Lejárt, »int a Zsükám malma szóláa ered. E szólással egyébként a szamosszegiek az "elavultság", "időszerűtlenné váltság" fogalmát fejezik ki. A múlt század végén már gőzmalom van Szamcsszegen. A panyolaji kert nevű, azóta falurésszé épült terület északnyugati csücskén állt a mai lakosság által Bumi 46.