Balogh László: Dolgozatok Szamosszeg néprajzából. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 21. Nyíregyháza, 1986)

elégett«. Ha előző évben tengeri termett a földben, a kukoricaszár főidben maradt töve, a csaták

. szinte lehetetlenné tett« a búza kaszálását,meg az ilyen csatakok alatt a hangya is megfészkelt, pusztította a vetést, de a hangyaboly fészke, a honcsok is akadálya volt az aratásnak. Ezért fontos tavaszi munka volt a búzaföldeken a csatakolág

. Ezt az egész család végezte a gyerekekkel együtt, vagyonosabbaknál a harmados vagy feles családja. Rajvonalban álltak keresztben a búzaföldön, s azokat a csatakokat, amelyeket az eke nem takart el vagy a borona felszínre hozott, végig a két barázdába dobálták. Ennek a csatáknak gyakorlati haszna is volt, főleg a szegényebbek körében. A barázdába dobált csatakokról a gyerekek leverték a földet úgy, hogy két csatakot egymáshoz ütögettek. As Így megtisztított caatakot aztán hazaszállították, s főképp nyáron, de gyakran télen is, tüzelőnek használták. Míg szokás volt üstben, katlanon lekvárt főzni, még a vagyonosabbak is ezt használták a clberézéshez fűtőanyagként. Másik nagyon fontos ápolási munka volt áprilismájusban a búza gyomtalanítása,a búzatisztítás

.Ez a gyomtalanítás csak néhány gyomnövényfélére vonatkozott: töviss, konköM. ragadóu vagy a ritkábban jelentkező fojóufü illetve bornyuvirág kipusztítására került sor. A töviss kivételével minden más gyomot kézzel téptek ki, de ennek a szúrós aszatnak a pusztítását sajátos szerszámmal,a buzatlsztitóu-val végezték. A búzatisztító egy seprűnyél vastagságú és hosszúságú bot végébe erősített,véső alakúra formált éles vágó «asköz vagy régebben kaszahegy volt. Ezzel az aszatot & föld színe alatt néhány centiméterrel elvágták, s 13.