Balogh László: Dolgozatok Szamosszeg néprajzából. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 21. Nyíregyháza, 1986)

déllelés déli pihenő a mezőn dolgozáskor» derce harmadosztályú liszt, erősen korpás liszt. dércéskenyér erősen korpás, harmadosztályú lisztből sült barna, savanykás ízű kenyér. deszkát árull halott, el van temetve. diktállőu az a személy, aki a temetési menetben az ének szövegét énekléshez diktálja. dob a cséplőgép tetején lévő nyílás, ahova a csépelendő búzakévéket engedik be cséplés céljából. dongőukenyér a lépesmézben levő beeúrűsödött virágpor. dorcis kenyér, tréfásan. Dőkház a temetőben volt egykori deszkáépület, amiben, az ismeretlen halottakat tartották az azonosításig. duccos forradásos kenyér. dlillőUt vet a vetés végén egyet-kettőt keresztben fordul a vetőgéppel, a föld két végén. ebédvlvőü a mezőn dolgosok számára az ebédet kivivő személy. egy markos kéve olyan búzakéve,amit aratáskor a marokszedő egyszerre szed fel a levágott rendből. ékőütözik meghal /részvéttel mondva/. eláll 1. bír, eltúr, pl. a víz melegét a kém. 2. meggondolja magát, megváltoztatja eredeti tervét. élet 1. ua., 2. búza. előü aratáskor a rend szélesség«. előücaéplés aratás közben, szükségből végzett kisméretű cséplés, mely búzából készül az űjkenyér» előüke négyszögletes lemez, amivel a kemence belső szájrészét zárják le. énvibe ragad foghúsához tapad /például a rossz mia&ségű kenyér/» 153.