Balogh László: Dolgozatok Szamosszeg néprajzából. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 21. Nyíregyháza, 1986)

nem szabad Innen elmozdulnia a gyászidő alatt. Kikor kezdődik a temetési szertartás, akkor egy lábakon álló, négy fogantyúval ellátott, fedél nélküli ládafélébe helyezik lepedővel együtt a halottat, és kiviszik az udvarra. A gyásznép három csoportra tagolódott Szamosszegen, aszerint, hogy milyen törzs leszármazottai voltak, s a halottal milyen rokoni kapcsolatban voltak. A halott rokonai az udvaron voltak a halott körül, itt volt a papjuk is, aki a csíkos Imalepelbe burkolózva, nyakában a cices nevű kultikus tárggyal hajlongva tartotta a héber nyelvű szertartást. A gyásznép egyik csoportja a kertkapun alul, másik csoportja az utcai kapun kívül volt. A férfiak mindegyikének a nyakában volt a cices

. A szertartás befejezése utam négy zsidó megfogta a halottasláda négy szarvát, és elindultak a temetőbe. A halottat csak a lepedő takarta ekkor. A három csoportra kUlónülés itt im tapasztalható volt. Az a két csoport, amelyik nem volt közvetlenül a halott mellett az udvarom, itt is csak a temető bejáratáig jött, s ott álltak, míg a szertartás befejeződött. Érdekes adat, hogy a közvetlen hozzátartozók nem kisérték ki a halottat a temetőbe. A zsidóknak nincs szegeit koporsójuk. Festetlen négyszögletű ládát alkalmaznak a temetésre, de azt sem szögelve, hanem csapolással összeillesztve, így hát szétszedhető. Bgy-egy darabját , hóna alá fogva, a gyászoló viszi ki a temetőbe. A temetőbe érve két zsidó lemegy a sírba, a koporsót összeállítja. A héber nyelvű szertartás után a lepedőnél fogva, a sírban összeállított koporsóba eresztik a halottat. Egy újonnan vásárolt cserépcsuporban nyerstojás van,ezt a koporsó oldalához csapják. Ez a harangazó. Bgyegy cserépdarabbal lefödik a halott szemét, - adatközlőm 146.