Balogh László: Dolgozatok Szamosszeg néprajzából. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 21. Nyíregyháza, 1986)

lyeselte, minthogy szerintük csak ennyit lehetett belőle érteni: Ettem piritot kenyeret, ittam rá hideg vizet /«Bt cum spiritu...stb/, illetve: Páter noszter apát suszter. anyát egimadila. így leszünk mi majdan a 16u isten fi la, /• Pater noster...stb/. Ennek az eredménye, hogy gúnyosan azt tartják, hogy a katolikus pap így imádkozik: He menny a fára, nem esé le. ne mennv a vizbe. nem fúsz bele! A letétel szokásán már a falu apraja-nagyja megbotránkozott. A szamosszegiek nagyon tisztelik a halottat, például a sírdombra szentségtörés rálépni, s így a halott megszégyenítését látták abban, hogy a halott koporsóját a csupasz földre tették le. 2. A zsld<5teaetés A második világháborúig 3zamosszegen jelentős számú /10-15/ zsidó család lakott, volt rabbijuk, külön temetőjük és templomuk. A magyar lakosságnak így alkalma volt a temetési szertartásaikat is megfigyelni. Adatközlőim be is tudtak számolni a megfigyeléseikről. De, természetszerűleg itt is találkozunk hézagokkal, félreértésekkel, és szubjektív véleményekkel. Adatközlőim szerint a halott zsidót alaposan megmossák, még a körmeit is üveggel megsikálják. Ez olyanképpen történik, hogy a lemeztelenített halottat deszkára fektetik, két oldal dézsában vizet tesznek mellé, és olyan bő •ízzel mossák, hogy a helyiségben a küszöp tárcsa .1a vizet, hotr ki ne fojjon

. Ezután a lepedővel leterített ágyon felöltöztetik. De az öltözet csupán egy hosszú fehér ing, akár férfi, akár nő a halott.Bbből a helyiségből mindent kihordanak, csupán az egyik sarokban helyeznek el egy szalmazsákot, amin a halott legközelebbi férfi hozzátartozója gyászol - nyolc napig fehér alsónjeműben. Ennek 145.