Virágh Ferenc: Adatok Kisvárda történetéhez. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 20. Nyíregyháza, 1981)

sol al.nori" lam oaior eplete et ati

quata. Fejér János est a kisebb anyakönyvet kaphatta caak kézhez, mert a több évszázad anyagát tartalmazó nagy anyakönyvet a Thököly-felkelés alatt a protestánsok megsemmisítették.^ Szék a Fejér-féle feljegyzések tartalmaznak a XV. századi tempiomépitésr61 ie adatokat, amelyeknek azonban történelmi hitelt nehezen talaj donithatunk. A Szent László építette templomot ezek szerint a templomban 1435-ben eltemetett Várdai Péter „quaester alias Thesaurrius regina" csaknem királyi bőkezűséggel növelte. A Nagy Gábor által fenntartott és általunk már idézett templomi felirat is ugyanezt mondja azzal, hogy „Petrus Quaester" mellett még kisvárdal „Paulus2. ról is tud, mint a templom növelőiről. Györgyén! viszont kis füzetében egy felírást emlit, mely a „tenplom legnagyobb, legmagasabb ivboltján" olvasható volt: q «Petrus Quaester 1402."^ Hogy a Péter és Pál nevek honnan kerültek bele a templom históriájába, izgató és mindmáig megoldhatatlan kérdés.* A kisvárdai Várdai Pállal nem találkozunk. Ea ehhez hozzávesszük azt, hogy a források a XV. században a kisvárdai templomot szent Péter ós Pál egyházának mondják, akkor azt kell hinnünk, hogy ebből a tényből fejlődött téves adatról lehet azó. Mégsem nyugodhatunk meg ebben a hitben, mert Várdai Péter éa Pál igenis éltek, ha a kisvárdai Várdai családdal összeköttetésük nem is állott fenn, sőt a geneológusok két-két Várdai Péterről és Pálról is tudnak. As egyik Péter és Pál testvérek voltak, Pál Esztergom megyei pap, földvári apátur, aki korán elhalt, Péter humanista műveltségű főpap, 1481-től kalocsai érsek, skit Mátyás király 1486-ban valami hibáért Áx~ * Lásd Hémeth Péter i.m. 52