Virágh Ferenc: Adatok Kisvárda történetéhez. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 20. Nyíregyháza, 1981)

rá Tárába záratott. Ez a Páter árra gyérnek voüp-ás a nagyváradi püspök neveltette. Bogy neve Xisvárdához füződik-e, vagy nevelőapja székhelyéről a Várdai név torzitása-e, nem tudjuk*A másik Várdai Pál a Z7I. század elején élt, egri püspök, majd esztergomi érsek, Szapo» lyai Jánost ő választatja királlyá, majd Ferdinándhoz állva, a királyi Magyarország helytartója lesz. Az ő rokonságában szerepel Péter, akiről többet nem tudunk. A kisvárdai Várdai családdal kapcsolata nincs, a cimere is más.

11 Mindezek a Várdaiak, hacsak nem Kisváráéról elszármazott felemelkedett jobbágyfiak, semmi kapcsolatban nincsenek Kisvárdával. Minthogy azonban ily kapcsolatnak szorgos kutatással sem jöttünk nyomára, a hagyománynak Péterre és Pálra vonatkozó részét tévedésnek kell tekintenünk. Marad tehát annyi, hogy a templom a XV. században megújhodott. Ipolyi is BTTB a korra, helyesebben a XV. század végére teszi a meglévő épület 12 legrégibb részeinek eredetét, s erre utal a IV. század második felében épült várnak és templomnak azonos épitésmódja: az un. szentesi kőnek az alapozáshoz használata és a téglafalazat módja. A nagy fénnyel újjáépült templom mégsem épülhetett nemesebb anyagból, mert a 8ikság kőhiánya téglaépítkezésre utalta az épitőket 8 az természetes, hogy a nehezebb anyag sokat elvett a gótikus építkezés könnyed szépségéből. A lényegében ma is fennmaradt szentélyrészletből következtethetünk az egéazre. Egyhajós, vastag téglafalazásu templom volt, téglából épült súlyos támasztópillérekkel. A pillérek közti falaikokban aránylag ablaknyilások, hosszirányban osztatlan keretből és felső csipkézésből álló, ma már összetöredezett, csucsivben záruló kőfaragványu mórmü53 * Lászlóify Csaba: Apokrif. Bukarest, 1979.