Virágh Ferenc: Adatok Kisvárda történetéhez. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 20. Nyíregyháza, 1981)

Szeptember 4-én teljes értesítést kér a munka állásáról,

19 8 a következő év tavaszán A469. márc. 13./ újra sürgeti az épitkezéat. Pénze ugyan nincs, de szerezzenek valahonnan száz aranyforintot, éa ő azt meg fogja téritani. 1470-re már valamennyire elkészült a vár, bár még ekkor is folytatták a munkát. Egyes részei mindenesetre készen állottak: ezt mutatják azok a fegyverek, felszerelési tárgyak, melyeket az érsek Tárdai Miklós özve20 gyének és fiainak küldött. De ezt mutatják annak a szárnadáatöredéknek adatai is, mely kardok és más vasfélék bevásárlásáról szól.

21 Ifiég mindig hordják a téglát KLrályhelmecről, amelyet ott egyenesen a vár építkezéseire fejtenek. A téglát a helyszínen égetik, s július 10-én a kemencéből a téglát kiszedő öt munkás fejenkint négy-négy dénárt kap« Ugyanakkor azonban fegyvereket szerez be, javíttatja a 22 kulcaokat, amik már egy készen álló várat mutatnak. Ebben az évtizedben el is készült a vár. Az évtized végén Várdai Miklós fiai már kezdték terhesnek is érezni a vár fenntartási költségeit, amelyek az érsek halála óta „plus quam mille florenoa auri", több mint ezer arany forintra rúgtak. Mátyás éa ifjabb Miklós ezért 1479-ben László nagybátyjuk fiait, Andrást, Jánost és Lászlót a leleszi konvent előtt beperelték, mivel a vár az érsek halála után egyenlő jogon rájuk szállott, annak fenntartási költaégeihez járuljanak hozzá, « vár felét vegyék birtokukba, s a virrasztás és az őrség íe25 lől pedig egyenlő akarattal gondoskodjanak. A per kimeneteléről nem tudunk, annyi valószínű, hogy ez csak egy láncszeme lehetett a két rokoncsalád közt még a következő évtizedben is folyt sok évtizedes pereskedés.