Virágh Ferenc: Adatok Kisvárda történetéhez. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 20. Nyíregyháza, 1981)

télen át hordják a szükségeseket és a meszet as említett Tár építésére.• Sz utasításokkal ellátva küldi Várdára Kérchy László és Szilágyi Gergely familiárisait.

14 1 monka folyt. Az érsek erélyes fellépése megtette a magáét. Az asszonyok kezdtek több kedvet mutatni a várépítés irányában» és már Várdai Miklóené maga kért familiárisokat nagybátyjától, hogy az építkezést szorgalmazzák. Az érsek azonban nem látta szükségét ujabb embereknek, hanem a Tárdán lévő familiárisaihoz és a kisvárdai főespereshez utasította. Ekkor kapcsolódhatott be, az érsek személyére való tekintettel bizonyára szívesen, a Várdai birtokok vezetésébe Demeter kisvárdai plébános, Borsóval főesperes, aki végül már provizori, udvarbíró! teendőket is végez úrnőinek. A következő évekből ily részletes adataink a vár építéséről nincsenek. 1466. január 14-én Írja az érmek, hogy Sztrithey László és más familiárisok tartózkodjanak állandóan Tárdán és a kastélyt ne hagyják üresen. Ügy látszik, Katalin asszony a telet is a kedvelt lakhelyén, Monostoron töltötte. Az építkezés még 1468-ban sem volt befejezve: erre mutat a város ez évből való szabadalomlevelének az a mondata, hogy a polgárság a várszolgálat alól fel van ugyan mentve, de kivéve mégis azt az időt, amig a munka teljesen be nem fejeződik a várban. Ugyanez év július 16-án ujabb levélben korholja az érsek Katalin asszonyt: „Eléggé csodálkozunk és nem szívesen halljuk, hogy a vár munkája ezen a nyáron nyugszik: bizonyosan tudjátok, hogy azt nem magunkért, kik arra nem szorulunk rá, hanem fiaitokért és az ő javaiknak fenntartásáért csináljuk és munkáljuk, miért is kérünk, hogy amennyire lehet, azt a munkát sürgessétek, nehogy az oly jó idők, mint a múltban, kárba vesszenek." 43