Virágh Ferenc: Adatok Kisvárda történetéhez. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 20. Nyíregyháza, 1981)

Szabálytalan, kissé elnyalt körsánc Tonalait matatja a rajz, amelynek belső mélyedésében trapezoid formájú njabb dombocskát emeltek, sörénykerítések közé és ezen a belső dombocskán épült a középkori vár. 1 körsáncon kivül nég egy kis töltés köritette a várat, amelynek délnyugati oldalától pár méternyire fekszik a már emiitett természetes emelkedés, kétségtelenül a mocsárban allé földvár lakéinak temetkezőhelye. Olyannyira tipikus formák ezek, hogy egy percig sem hagynak kétséget aziránt, miszerint tényleg egy prehisztorikus földvár egykori fennálláBárói van azé, mely földvár sáncait használta fel azután a középkor magyarsága a maga céljaira, majd uj várának külső védmüveiként.Kisvárda neve - mint kifejtettük - a azentiatváni Magyarország védővonalának egyik erősségét jelenti: ez az erősség védőmüveket feltételez, s minthogy a mai téglavár akkor nem állhatott, 8 minthogy a kővárnak semmi nyoma, kétségtelen, hogy ez a védőmü csak földvár lehetett, amilyeneket a magyarság első századaiban igen sürün felhasznált. Hogy ez a földvár meddig maradt meg puszta földvárnak, s mikor kezdték el beépíteni állandó jellegű épüle4 tékkel, arra nem rendelkezünk adatokkal, lagner

. Budai Ferenc

.^ és nyomukban Kagy Iván az 1357-ben elhalt Várdai Jánosról Írják, hogy „újította és bővítette" a kisvár dai várat. Eszerint a földsáncokon kívül az állandó felülépítményekből álló vár a H7. század közepe táján már megvolt. Bizonyára ebben a várban voltak elhelyezve a Mária királynő 1393-i privilégiuma által megkövetelt börtönök s kínzókamrák, és itt lehetett a vesztőhely is. Széles környéknek ez lehetett a legnagyobb erőssége, ha 1432-ben a leleszi konvent saját birtokaira vonatkozó okleveleit, papi és oltáraiszeit s öltözékeit a békétlen