Virágh Ferenc: Adatok Kisvárda történetéhez. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 20. Nyíregyháza, 1981)

Idők alatt megőrzés végett a kisvár dal Tárban helyezte el.' Várnagyát la megismerjük ez időből: 1451* december 13-án a leleszi konrent előtt urai képviseletében g Gergely .castellanus castelli de Kyswarda" jár el. A Tár azonban az agéaz hadrendszer átalakulván, meglehetősen elavulhatott, mert a Tárdai-caalád legki, magaalőbb tagja, látván kalocsai hi borosérsek, messzetekintő szemével a család legfontosabb érdekében a Tár újjáépítését, a a kor színvonalán is komoly, ellenállásra képes erősségévé fejlesztését ismerte föl. Kétségtelenül fő része volt ebben a török veszedelemnek, amely ebben a században egyre erősödő lángjaival már a magyar birodalom déli határait nyaldosta. 1 diplomata-érsek, Mátyás király főkancellárja, a renal ssance-idők magyarországi visszfénye mögött meglátta a leselkedő veszedelmeket Mátyás világhatalma mögött: két helyen la várépitésbe kezd. Engedélyt kér éa kap a királytői, hogy éraekl székhelyén, Bácaon várat építsen, 8 családja kisvárdai várát is teljes lendülettel épiti újjá. Első nyomát ennek az elhatározáanak egy 1457-ben unokaöccséhez, Várdai Ifi.klóshoz irt levele mutatja. Mielőbb Táruk építéséhez szeretne kezdeni, de az adósságok miatt, melyeket szükségében felvett, pénzét oda kénytelen fordítani. Egyébként várnagyot la küld Zisvárdára, az általa kinevezett Swardát.

9 Nyolc esztendőre volt szükség, mig végre megvalósulhatott az érsek terve. Ezalatt a nyolc év alatt la állandó gondját képezi KLsvárda vára. Állandóan katonákat küld a várba és unokaöccsét komoly levelekben ösztökéli, hogy tartsa együtt a vár népét, gondoskodjon, ahogy a legjobbnak látja a fizetésükről, amelyeket ő, az érsek magára vállalt, s amelyet meg is fog 40