Virágh Ferenc: Adatok Kisvárda történetéhez. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 20. Nyíregyháza, 1981)

a város délkeleti részelnek pleisztocén eredetű, /óallivlália őholocén/ homokdombját a környező szint mélységéig leásva» a várdombon aranysárga folyamhomok bukkan elő. Emberi munkára mutatnak a domb talajából elékerülő kő, tégla, korhadt fadarabok, csontok. Azt azonban, hogy a dombnak a középkor végén tul visszamenő eredetet tulajdonítsunk, kizárta annak formája, mely a XVI. század hadviselésére mutató csillagsánc elkopott alakját mutatta. lem engedett régibb eredetre gondolnunk az a körülmény sem, hogy a vár területéről prehisztorikus lelet hosszú időkig nem került elő, s ma is mindössze egy átfúrt kő hálónehezék

2 az, amit a vár közvetlen közelségéből feltalálhattunk. Igaz, hogy ezt legnagyobb részt az addig szórványosan megkísérelt ásatások elégtelenségének, másrészt pedig annak tulaj donithatjuk, hogy ezek kizárólag a várépület alapfalainak feltalálására irányultak, és nem érintették a várdomb azon részeit, ahol ily prehisztorikus leletek sejthetők. Kisvárda várának és közvetlen környékének a XVI. század derekáról származó rajza azonban teljes mértékben jogosulttá teszi azon állításunkat, mely szerint a kisvérdai vár a középkorban egy. őskori földvár sáncai közé épült. A török elleni védővonal kiépítésén dolgozó udvar kiküldött mérnöke ugyanis fölvette a vár akkori alaprajzát, és a meglévő alapok közé odatervezett egy korának jobban megfelelő aánctöltést. Nos, ez a XVI. századbeli tervezet teljesen azonos a vársáncok mai hatszögletű csillagidőmával, s ezek mögül a vonalak mögül a XVI. században még fennálló formákként teljes pontossággal elénk bukkan egy prehisztorikus földvár alaprajza. 36