Virágh Ferenc: Adatok Kisvárda történetéhez. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 20. Nyíregyháza, 1981)

A ELSVÁEDAI VAR A KÖZÉEKORBAH Klsvárda történetében, amint az évszázadokban mind mélyebbre haladunk, leghamarabb burkolózik homályba a klsvárda vár múltja. Okleveles adat a XV. század második felét megelőzően nem lelhető fel, sehol semmi utalás, •• mely megvilágosítaná a helyzetet. A vár fennmaradt romjai sem árulnak el semmit, s a XVIII. század földesurai, akik a kuruc korban még szerepet játsző erősséget széthordták, ugyancsak alapos munkát végeztek, hogy 1827-ben már közbirtokossági határozattal kellett kimondani a vár fennálló falának védelmét.

1 A falon kívül eltakarítottak mindent, • a vár területét valósággal Intézményesen „bányászták" ugy, hogy ma a kutató már csak véletlenül akadhat valami törmelékre. Pedig a vár maga olyan régi, mint maga a város. Sőt azt hisszük, s ezt az ásatások véleményünk szerint kétséget kizáróan igazolnák is, hogy az ember első telepe Klsvárda határában maga a vár mai formájának alapul szolgáló egykori földvár sáncain belül feküdt. Hogy ezt az állításunkat beigazolhassuk, vessünk egy pillatást most a várromra és környékére, és annak ma fennálló formájára. A várrom ma a várostól északnyugatra, sik tőzeges, itt-ott mocsaráé területből szemmelláthatóan mesterséges eredetű, pár méter magasságra kiemelkedő, hatszögü, letompult idomú, csillagformáju dombon épült. A mintegy öt katasztrális hold területű domb belsejében L alakú, és csaknem a domb körüli terület szintjéig lemélyedő területrészt találunk. A dombtól délnyugati irányban pedig nagyobb, természetesebb eredetű, a környező szint fölé 1/2-1 méterrel kiemelkedő domborulatot találunk. A várdomb mesterséges eredete kétségtelen. Bem hordalék, mint 37