Virágh Ferenc: Adatok Kisvárda történetéhez. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 20. Nyíregyháza, 1981)

hanem a bökönyi .keserves öldöklést" követő »legdicsőségesebb győzelem" emlékére emelte a templomot. Bokönynél adva van tehát az a pont» ameddig az ország szive felé a legtovább előrehatoltak a kanok, és ez valóban csak pár kilométerrel van tol Borsóvá megye akkori határán. Történelem é8 hagyomány tehát minden ponton egybevágnak és teljes harmóniában egászitik ki egymást. Hogy van az mégis, hogy történetírásunk- csak a legújabb Időkben kezd tudomást venni erről» a hogy másfél azázadon át Szent László borsovai kuncsatáját munkácsi csatakánt könyvelte el? Kandra ezt igy magyarázza: „A Munkács melletti ezen kanok csatájának irodalmunkban Katona a meghonosítója, aki. nek jeles müvében a tárgyunkra nézve ez olvashatót „Hogy Szent László ezt a templomot hol emelte» az bizonytalan. Biztos azonban» hogy nem Borsod megyében» melyet a kunok nem árasztottak el. Mert rurőczi Borsvát nem Bors vagy Borsod megyében» de a régi munkácsi vár környékén jelöli 28 meg." íme» Katona tartózkodva csak azt érinti» hol keresendő Borsóvá megye» s mégis feseler

nél már ezt olvassuk: „A kunok már elpusztították és feldúlták az ország északi vidékét Munkácsig» mikor László az ő hadjáratával nekik Ungvárnál ellenállott» és őket az országból kiverte." és utána hasonlóan nyilatkoznak Horváth és Szálay

. Az utóbbi pl. igy ir: „Kunok fejedelme» Kutsak» vévén a Salamon igéretét» hogy házasságra lép lányával 8 Erdélyt a kunoknak adja» - *őt 1086. seregével a királyi szék visszafoglalására Magyarországba kisérte. De a tanok Munkács vidékén László által megveretnek."

5 A 7J. és XII. századokból ezenkívül semmit sem tudunk. A tatárjárás viharában bizonyára elpusztult Kisváros is. Helyzeti energiája csakhamar kiemelte a pusztulásból és elindította a fejlődés utján. 22