Virágh Ferenc: Adatok Kisvárda történetéhez. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 20. Nyíregyháza, 1981)

lett is ez a* feliratokban megőrzött hagyomány legalább a XVII. századból ered, Talamlnt azt a tényt, hogy már a XT. század közepén a templom körüli részt Szent László városának hivták, annyit megállanithatank, hogy Eisvárdán a X7. századtól kezdve kimutatható ennek a ha gyománynak eleven haté élete. Sózzuk már most, mennyiben támasztja alá ezt a hz22 gyományt a történelem! Salamonnak, a nyugtalan vérS. magyar EtgOgammk *ff tatására Eutesk kan fejedelem 1086-ban /a hagyományos fasrások 1082je csak elírásból vagy bizonytalan tudásból eredhet/ nagy sereg élén Máramaroson keresztül Xagyaroxszagba tör, elárasztja a keleti részeket egéazen üngig és Borsóváig. László ekkor veszi hírét a támadásnak, és gyors menetben a betörők elé vonul, őket kemény csatában megveri. A győzelem helyén pedig Isten dicsőségére tesrplomot épittet. Széket a törtéri el ml tényeket legrészletesebben Toróczy János Krónikája adja elő: »De Salanwn király utóbb kiszabadult a börtönből, éa Szent István király meg Boldogságos Imre hitvalló testének felemelése alkalmával néhány napig a király mellett volt, végül aztán megszökött és a kunok fejedelméhez ment,akit Eutesknek hivtak. Esküvel fogadta, hogy az Erdőntuli tartományt örök birtokul neki adja, és a lányát feleségül veszi, ha hajlandó László ellen az ő segítségére jönni. Eutesk rézár hia reménytől félrevezetve a ka no k nagy sokaságával megrohanta Magyarországot a egéazen üng és Borsóvá várak vidékéig jutott el. Ennek hallatára László király rájuk rontott, és szétszóródtak a azine előtt, és a kunok sok ezrét hányták a kard élére. Salamon király éa Eutesk futva menekült, mint a karvaly körmétől megtépett tollú kacsák« 19